2013. nov. 7.

Nothing else matters!



"Forever trusting who we are, 
and nothing else matters."-
"Örökké bízunk abban, akik vagyunk,
és semmi más nem számít."

/Metallica/





Motiváció

A motiváció, mint pszichológiai gyűjtőfogalom nem jelent mást, mint a cselekvésre ösztönző belső tényezők, összességét, melyek a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát határozzák meg.  
Hogy mekkora jelentősége van a motivációnak a mindennapokban, az mindenki számára világos. Aki nap mint nap úgy ébred, hogy feladata, célja vagy terve van az tudja, hogy a legapróbb löket is hatalmas lendületet tud adni a feladat elvégzéséhez. Aki nem tudja mit tegyen, mit vár az élettől, az a motiváció  hiányával szembesül így annak fontossága megkérdőjelezhetetlenné válik számára is. Akinek fogalma sincs merre tart, valószínűleg sosem fog megérkezni oda, éppen ezért tisztán kell látni az utat ahhoz, hogy kitartó munkával egyszer elérhessük a célunkat.
Motiváló tényező lehet bármi, amit mi annak tartunk. Egy tanár, egy társ, egy aranyérem, egy  osztályzat, vagy maga a siker. A siker... az a nehezen megfogható fogalom, amit annyian értelmeznek rosszul. Sikeresnek lenni abban, amit az ember csinál sokféleképpen lehet, az igazi siker azonban az, amikor az ember minden tőle telhetőt megtesz, ami aztán meghozza az eredményét.
Főként a sportban játszik nagy szerepet a motiváció és úgy gondolom ezen keresztül a leginkább tanulható meg, mennyire sokat számít a hozzáállás az élet minden területén. A pozitív gondolkodás, a következetes tanulás, a hit abban, amit az ember tesz, a tisztelet magunk, versenytársaink illetve az alázat az általunk választott sportág iránt. Akár a sportban, akár a privát életben mindig lesz olyan, aki jobb valamiben. Meg kell tanulni elfogadni a vereséget is és felállni belőle. Megkeresni a hibát és kijavítani, jobbá válni annál, mint amik akkor voltunk, mikor legyőztek. Akarnunk kell, hogy minden úgy alakuljon az életünkben, ahogyan megálmodtuk. Mindennél jobban hinnünk kell, hogy valósággá tehetjük az álmainkat. Hinni azonban nem elég. Nap mint nap szembe kell szállni a saját korlátainkkal és a környezetünk elvárásaival. Rengeteget kell dolgoznunk azért, hogy a saját utunkon járhassunk és ne hagyjuk, hogy bármi is letérítsen minket onnan. Tudnunk kell, hogy hol a helyünk és oda kell mennünk akkor is ha valamiről le kell mondanunk. Ma valami olyat kell tennünk, amit mások nem tesznek, hogy holnap elérjük, azt, amire ők nem képesek.
Motiváció... gyakori szó, mégis ritka jelenség. Olyan kevés ember van, akit igazán mély és tartalmas érzések mozgatnak, akik szívvel lélekkel végzik a munkájukat, akikben van alázat még akkor is ha már mindent elértek amit csak akartak. Ritkán találkozni olyanokkal, akik nem süppednek bele az adott helyzetbe, hanem mindig többet szeretnének elérni, mert tudják, képesek erre. 
 Nekem volt és van szerencsém olyan emberekkel találkozni, dolgozni, akik mindig emlékeztetnek arra, hogy az út, amin járok az én utam és érdemes rajta maradnom, mert még rengeteg minden vár rám. Ezen az úton a helyem és nagyon messze van még a vége. Számomra ez a leginkább motiváló. Tudni azt, hogy bármi lesz az eredmény, az az én munkámat tükrözi és bár sok esetben csak magára számíthat az ember nekem mégsem kell egyedül küzdenem.

*.*

"Csináld szenvedéllyel, vagy sehogyan!"- a mondat, amit meg kell fontolnod, mindegy mit csinálsz. Az érzés amit át kell élned, olyan gyakran amilyen gyakran csak lehet. A szenvedély nem más mint az az érzés amelytől teljes egészében átadhatod magad a "most"-nak, a jelen pillanatnak ami a leginkább számít.

Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál.