2019. dec. 31.

Köszönöm 2019!

2019 is tele volt csodákkal, ahogy az egész eddigi életem. Ebben az évben utaztam a legtöbbet, gyönyörű, lélegzetelállító helyeket láttam, ami mindig is nagy vágyam volt és sok hely szinte elérhetetlen célnak tűnt. A legtöbb út a tánchoz kapcsolódott, ismét voltunk EB-n és VB-n is, ahol életünk legjobb pontjait, eredményét értük el. Ezek az élmények, helyek, megtapasztalások rengeteget tettek hozzá az elmúlt évhez. 

Voltak nagy örömök és értek minket kudarcok, kaptunk kellemes és fájó csalódásokat is 2019-ben. Itt az év utolsó napján valahogy mégsem a negatív események jutnak eszembe, hanem az a sok sok csodás pillanat, amit megadott 2019, a közös ébredések, a vidám percek, a nevetések, a barátok, az új és régi tanítványok, a tánctáborok, a fel és leszállás a repülővel, mikor kéz a kézben várjuk, hogy a levegőbe repüljünk vagy épp földet érjünk, eszembe jut a sok sok edzés, az öröm, mikor gond nélkül meg tudtuk csinálni az addig olyan nehéznek tűnő emelést, a motiváció, az ahogy éhezzük az új információt és tudást, az erő, ami segített felül emelkedni a nehéz pillanatokon, a csendek, amikor már nincs helye a szavaknak, a reggelizések, a nehéz napok utáni vacsorák, az ölelés, csak úgy bárhol bármikor. Az anyukám, a világ legszebb lelkű embere, apukám, aki mindig azon volt, hogy a lehető legjobb életet biztosítsa nekünk, a két testvérem, akikkel kapcsolatunk szoros és fő mozgatórugója a szeretet, a kutyusom, ahogy rohan felém ha hazaérek, a családom, akik minden lépésemnél ott állnak mellettem, aggódnak bár de támogatnak és mindig mindig várnak haza, a karácsonyi ebéd, a halászlé illata amit egész évben nem ettem megint, csak karácsonykor, a felfordulás a konyhában, mikor készítjük... a nagyim aki már nagyon öreg és elfelejt mindent mégis megismer és csillog a kis szeme, ahogyan rám néz és mesélek neki a sok sok helyről ahol jártam, ahol ő sosem volt. A másik nagyim, aki nincs már velünk és a harmadik, akivel visszakaptam őt. A barátnőm pici babája és a másik várandós barátnőm, akik már életük legszebb és legnemesebb célját teljesítik ki, ezzel példát mutatva nekem is. Csupa ilyen értékes és szép dolog vesz körül és ezekre fordítom most a figyelmem. Jó érzés a tudat, hogy csodás ajándék az élet, nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen életem lehet.

Tudom azt, hogy a sorsunkat mi magunk alakítjuk, de biztos vagyok abban hogy ez a sok sok hihetetlenül kedvező körülmény, amiben élek már nem csak tőlem függ, valamiféle felsőbb erő akarata, talán visszacsatolások, hogy a számomra kijelölt utat járom és ezért vagyok méltó arra a segítségre amit odaföntről kapok. Végtelen hála van most bennem, nem is tudom mit kívánhatnék még. Ha kívánhatnék nem is magamnak kívánnék, hanem másoknak, akiknek szintén mindenük megvan, mégis kevés bennük a hála, akik betegek és gyógyulást remélnek, akik a gazdagságot pénzben mérik, akik erőszakkal "oldják meg" problémáikat, akiket bántottak és nem tudnak megbocsátani. Nekik kívánnék békét, elfogadást, erőt, hitet, kitartást és őszinte igazi szeretetet, ami mindent átszínez és megváltoztat. 

Kívánok egészséget, erőt, kifogyhatatlan szeretet és mérhetetlen örömöket 2020-ra mindenkinek!

*.*

"Csináld szenvedéllyel, vagy sehogyan!"- a mondat, amit meg kell fontolnod, mindegy mit csinálsz. Az érzés amit át kell élned, olyan gyakran amilyen gyakran csak lehet. A szenvedély nem más mint az az érzés amelytől teljes egészében átadhatod magad a "most"-nak, a jelen pillanatnak ami a leginkább számít.

Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál.