2010. nov. 29.

Ő



Ő szívembe lopta halk szavát
Ha látom kedves mosolyát,
Úgy érzem, táncol a világ,
S minden oly szép, :É♥

2010. nov. 28.

Valahol egy álmos éj mélyén...


...a dallamokba bújt szavak végén
éreztük, hogy nincs is szebb bolygó,
hogy minden, minden épp így jó!

És ezzel elmondtam mindent azt hiszem (^.^)
Annyi minden történt velem a héten, rengeteg új dolog, érzés, amiket nem tudok megfogalmazni. Talán mert nem is kell, talán pont ez a lényege. Így leírva olyan semmiségnek tűnik, olyan hihetetlen és nem is e világi érzésnek. Nem osztom meg a világgal, mert sokan úgysem értik meg, tudom mert én sem értettem soha. Ha pedig érted, miről beszélek akkor nincs szükség további magyarázatra.

Szeretni semmi, ha szeretnek az már valami. Ha szeretsz és viszontszeretnek, az a minden!

2010. nov. 20.

...s a szívem szállt Veled tovább!



Remember those walls I built? Well, baby they are tumbling down..
(Emlékszel a falra, amit magam köré emeltem? Hát most lerombolom..)

Hihetetlen, hogy egy hét leforgása alatt mennyi minden történik és mennyi minden változhat, hogy semmi sincs véletlenül és hogy az élet dolgai között minden értelemben húzódik valami érthetetlen párhuzam. Hogy jön valaki, rám néz, hozzámszól, hozzámér és husss... minden amit eddig gondoltam a szerelemről az most egy teljesen ellentétes irányba fordul át. :D
Annyira olyan, mintha nem is én mondanám ezt és annyira elképzelhetetlen volt hogy fogok valaha ilyet, hogy elbúcsúzunk felszállok a buszra és már hiányzik, meg ahogy néz... wáhááá :D
Mindennek megvan a kockázata, ha valakinek odaadod a pici ♥ecskédet előfordulhat, hogy szép szilánkos állapotban kapod vissza, de előtte kapsz még egykét dolgot, amiért lehet megéri. De mi van, ha tényleg vannak emberek, akik ki tudják egészíteni egymást, akik tényleg jól elvannak, tényleg olvasnak egymás gondolataiban és tényleg megbolondulnak egymásért. Ritka, de miért ne pont mi lehetnénk a kivételek, akik nem dobálóznak a szavakkal és bátrak, mernek egymásért küzdeni... ?
Talán senki sem váltott még ki belőlem ilyesmit, talán az egész eddigi meglátásom csak egy tévedés volt, egy rossz álom, és most jön az amiről mindenki beszélni próbál. Egy biztos, Tőle valahogy minden jobb lett, még több értelmet nyert minden és egy csodás héttel máris gazdagabb lettem, igaz hivatalosan még csak mától. ..de örökké!



Tudod milyen az amikor nem tudsz megszólalni a másik ember mellett és csak hallgatod a másik lélegzetét, szívverését, érzed az illatát? Annyira sok mindent akarnál kérdezni de nem tudsz mert leköt hogy megsimogasd az arcát, fogd a kezét, érezd minden mozdulatát.

2010. nov. 16.

über 3000


Köszönöm a több mint 3000 oldalmegtekintést!
Bár ezt a blogot inkább saját magamnak írom, örülök, hogy népszerűek a gondolataim (: hamarosan jelentkezem majd és talán azt is leírom, miért tűntem el ;P.

2010. nov. 13.

táncot jár a holdvilág :)

halkan összebújnak a fák...

nekünk meg ismét volt egy jó esténk :D
"Figyelj rám! Nekem férfi kell, aki tudja, mennyit ér!
Figyelj rám! Olyan férfi kell, aki nem mellébeszél!"

(aztán a többit rátok bízom :P)



2010. nov. 12.

Nem szerethet Téged mindenki...


...Lehetsz Te a legszépségesebb eper a világon; érett, zamatos, kívánatos, édes és kínálhatod magad mindenkinek, de ne feledd, lesznek emberek, akik egyszerűen nem szeretik a epret. Meg kell értened, hogy mindig lesz olyan, akit Te ugyan kedvelsz, de az mégsem szereti a epret. Így hát megvan rá a lehetőséged, hogy alma legyél. De tudd, ha azt választod, hogy alma leszel, csak középszerű alma leszel. Töltheted az életed további részét azzal, hogy igyekszel jobb alma lenni (ami lehetetlen, hiszen Te eper vagy). ;)

2010. nov. 7.

Az élet egy csoda

De hogy jutunk oda?
Hát nem könnyű, de nem lehetetlen.
Mint már mondtam is nagyrészt azon múlik, hogy hogy alakítod és hogy állsz hozzá. Vannak nehéz dolgok, meg reménytelenek de ha hiszel valamiben az előbb utóbb a tiéd lehet. Úgy vagyok vele, hogy a tegnapi nap, meg ez az egy hét az ennek a bizonyítéka és valamiért úgy volt jó ahogy. :D Tegnap hát sajnos szomorú dolgok miatt, de Bence megtapasztalta a tánc "lélekgyógyító" hatását. Ember! Bármikor gyógyulni akarsz tudod hol találsz ;P. Délután Vikiztem és este bementem Tarjánbe. Ildi vett kutyut. Annyira édes! Elvoltunk vagy fél 10 ig utána meg összefutottunk Szabival és belementünk a kátjúba. "Anya 11re itthon leszek." Ami így is volt de konkrétan itthon csak 00:07kor voltam. Ááá ennyit röhögni, hát hihetetlen már. Szóval nem gyengén sikerült jól minden, ja és akkor még a pénteket el sem meséltem. :P na de majd személyesen. Holnap suli de amiért igazán érdemes lesz felkelni az a TáNc♥. :D Hát így rosszul már nem kezdődhet a hetem. :)


"Nézd ez az én harcom, és csak nekem ég az arcom.
A remény bennem, csak addig él, ameddig életben tartom.
Még bírja a testem, nem kell pánikba esnem.

Vannak még csodák, csak mondd,
Hogy merre keressem."

2010. nov. 5.

szerelemháború?

Guttten Morgen meine Kinder!
Nem megy ez nekem most valahogy tehát (also) átállítom a nyelvet: HU
Szépjóreggelt gyerekek!

Gondoltam csinálok egy kis visszaesést a látogatottságomnak és elmesélem a tegnapi napomat, hogy mennyire élveztem a Vámírok szívnak c. filmet. Utáljatok érte, de szerintem jobb lett mind az összes három Edvárdos Bellás Dzseköbös film. Alapból nem vagyok ez a "elolvadok egy JÓKÉPŰ csávótól egy filmből" azért hangsúlyozom ki, mert nálam pl. a jóképűség se itt kezdődik... meg nekem ez az egész vámpírosdi egy rohadt nagy divathullámnak tűnik aminek sose akartam a része lenni, na de persze ez csak az én meglátásom.
Tegnap meglátogattam Kingócát és megnéztük A filmet♥ :D. Hát ennyit egyhuzamba nem minden nap röhögök az tény. Legkedvencebb kedvenc részem, mikor az a kutyagyerek vetkőzik és még előtte beközli Beccával (!), hogy mostanság változásokon megy át a teste aztán, mikor leveszi a pólóját és Becca megszólal: ó Jacob, te olyan, olyan... olyan SZŐRÖS vagy :O . Ezek mellbimbók? Jacob: Igen. Nézd már kinőtt mind a 10 . És tényleg ott sorakoznak a mellbimbói xD.
Szóval így délután elég szépen ennek a hatása alatt voltam. Kimentünk a buszmegbe kifigyeltem, hogy melyik buszon van Gergő és együtt mentünk táncra. Na elmeséltem neki is, meg mutatott képeket Csengéről. Olyan ari volt még puszilgatta a telefonját :É. Táncon szokás szerint, lehúztam Benjit folyadék ügyben és nevettem a saját szerencsétlenségemen. "Majd táncolok a croissant-ommal." (hangsúlyozom rumbát) szóval miután én és a croissant-om rumbáztunk megettem őt kegyetlenül és jött a jive. Na meg lettem dicsérve :$. Gyakoroltál? ez mióta kérdés? :P :D úgyhogy elég felpörögve jöttem ki a sporiból, ahol Manóék már vártak. Nyakába ugrottam mert úgy hiányzott már♥. Az agyi szint megvolt ott is, csomót hülyültünk (tök egyszerre: "Mós azzal eszik!"... "Mindenki a saját szerencséjének a KOVÓCSA" ) :D
Jó kis este volt ismét, ki nem hagytam volna :D!!!
Whááá úgy be vagyok zsongva, most úgy érzem nem kell ennél több. Vagy nem feltétlenül fogom fel úgy azt ami kellene, hogy ha nem fogom megkapni vége mindennek(úgy mint eddig). Semminek sem lesz vége, én addig úgysem nyugszok amíg el nem érem a "célomat" és ha nem most akkor majd máskor. Szóval kicsit lazábbra veszem a figurát, nem hagyom, hogy kötélen rángassanak és legfőképp nem élem bele magam semmi olyan dologba ami egy másik emberhez köt. Az meg a másik, hogy nincs olyan hogy valami tökéletes és mindent(de inkább mindenkit) megkapsz amire/akire vágysz. Nyilván ez így van, de ha meg nem teszel semmit, akkor ne is várj semmit. Én meg most úgy döntöttem, hogy teszek. Nincs mit veszítenem és nincs mitől félnem. A legnagyobb ajándékot már megkaptam az élettől, sőt nem is egyet, úgyhogy ha ezt most nem, akkor c'est la vie. :D
Hát igen... ez van most. Meg van ez a dal:

2010. nov. 3.

az élet túl sokat ér!

Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam viszontszeretni. Repkedtem a boldogságtól, fogadtam örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak. Felhívtam valakit csak azért hogy halljam a hangját, néha elég volt egy mosoly ahhoz hogy szerelmes legyek. Sokszor féltem, hogy elveszítek valakit, aki fontos számomra és el is vesztettem a végén. De túléltem, és még most is élek. Már nem csak túlélem a hétköznapokat, hanem megélem azokat. Mert az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon!

ezek lenni kik?:O

Hidd el én nem tehetek róla, így rakott le az a nyomorult gólya. :D

"A barát olyan ember, aki mellett mersz önmagad lenni."
Néha elfelejtem ki is az a Zsuu... de vannak helyzetek mikor önmagam tudok maradni, ritka pillanatok, mikor én tényleg én vagyok. Olyan emberek társaságában, akik így fogadnak el, őszinték és megbízhatóak, akik hozzám hasonlóan őrültek. :D Ilyen ember Ricsi is, és ilyen "pillanat" volt a tegnap délután.

"...Aki szabad annak mindent szabad, nincsen árok, nincsenek falak... "
ha már Road♥ _:D

2010. nov. 1.

Nem vagy te egy kicsit túlságosan is dehogynem? :O:D

.·.·•*•·•·Zsuu·•·•*•·.·. üzenete:
*:D semmi
*xD:D
Ricsi üzenete:
*lehetek az is
.·.·•*•·•·Zsuu·•·•*•·.·. üzenete:
*:D dehogynem?
Ricsi üzenete:
*de szerintem nem vagyok az
.·.·•*•·•·Zsuu·•·•*•·.·. üzenete:
*akár :DXD
*jó lehetsz szerintem nem vagyok az is
*akkor most szerintem nem vagyok az vagy vagy egy kicsit dehogynem?:-O:DXD
Ricsi üzenete:
*de lehetek az hogy nem vagyok így lehetek az vagy leszek az így dehogynem leszek az
.·.·•*•·•·Zsuu·•·•*•·.·. üzenete:
*akkor most ha dehogynem vagy az akkor mégis az vagy és akkor nem vagy szerintem nem vagyok az hanem dehogynem az vagyok vagy
*:É
Ricsi üzenete:
*nem vagyok az :P
*és ez a lényeg 8)
.·.·•*•·•·Zsuu·•·•*•·.·. üzenete:
*oksi xDDD
Ricsi üzenete:
*ezt megbeszéltük:D

imádom xD:D


"A legszebb emlék a szeretet,
melyet mások szívében hagyunk magunk után."

*.*

"Csináld szenvedéllyel, vagy sehogyan!"- a mondat, amit meg kell fontolnod, mindegy mit csinálsz. Az érzés amit át kell élned, olyan gyakran amilyen gyakran csak lehet. A szenvedély nem más mint az az érzés amelytől teljes egészében átadhatod magad a "most"-nak, a jelen pillanatnak ami a leginkább számít.

Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál.