van e akinek ha eltűnnél, hiányzol?

Van úgy, hogy a tűzzel játszol

s néha közben mégis fázol;
Van úgy hogy túl magas az ég
és nem érted miért pont kék;
Van úgy hogy elbújsz, elszaladsz
mikor valami könnyekre fakaszt;
Van úgy, hogy magányra vágysz
és mégsem egy üres szobát látsz?
S ha bolyongsz egy üres téren,
egyedül, fázva a sötétben;
érzed mélyen ott legbelül;
Sosem maradsz egyedül!?
Van e olyan ember valahol melletted,
aki előtt nem kell semmit sem szégyellned;
Van e akit sokszor látsz, de mégsem jön közel,
Legbelül érzed még, ahogy karja ölel;
Van e akit szeress, van e aki szeret;
Aki nem lenne máshol, egyedül csak veled;
Van e barátod, aki tényleg barát,
ismer mást is mint a saját igazát;
Nem ad sokat, mindig épp eleget:
Az életéből értékes perceket.
Ott van, mikor örülsz, vagy sírsz,
Támogat, ha már semmit sem bírsz.
Van e aki melléd áll, van e aki vádol
van e akinek ha eltűnnél hiányzol?

/saját/