Kellenél - első dalszövegem Sutyesszel :)

Szívemen elkopott a fék,

előle nincsen menekvés
szívemen nincs több kijárat
szemeddel mindet bezártad
Évek óta talán rád várok
a gondolattal együtt szállok
szeretnék már hozzád férni
a szívedet kicsit kölcsön kérni
Nem fogok már csalódni benned
Mert neked kell, annak lenned
Mert olyan szép az ha kérdezel
Ha látom rajtad, hogy érdekel
Talán más csak viccnek szánta
Aztán, most csak tapsra várva...
Tudom,hogy kell néha egy társ
Mert olyan jó szeretni egymást

Kétszínűség, az ami ellök
Örülsz már, ha valaki megbök
De a szeretet, nem ebből áll
Taposs hát, a magányra már!

Két lépés közt annyi a szünet,
Hogy belülről gyújtja a tüzet
Lüktet a szíved , ha meglátod őt
Magadban higgyél, és Ő a szívedbe lő

Lakat a szádon és a szíveden
Minden nap egy újabb küzdelem
Jobb lenne megosztanod velem
Ha igen, a kulcsot is megkeresem

Kellenél, nagyon kellenél
De édesvízben nincsen cápa,
Ülhetsz a parton csodára várva
Nem lesz közöd az emberekhez,
Hát utazz el Te, a tengerekhez!