És mégis jó ez,
hogy néhány percre
mikor csak nekem szól
a maszk
az arcra festve,
Ilyenkor mégis csak
rólunk szól
a játék,
Bárki mással játszod
ő csak szürke árnyék.
Árnyéka annak mivé válnék
vagy mi lehettem volna
ha nem lenne az élet
hallgatásba csomagolva.
Kár hogy csak addig lesz ez így
amíg a lift leér a földszintre
amíg a lift leér a földszintre
én hagyom hogy kiszállj
és ez sem lesz őszinte.
saját vers

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése