2014. jún. 9.

Mégis-morál :)




Nem felejtem el, hogy mi hozott el idáig. Mennyit aggódtam mindenért, ami aztán az életem része lett. Mennyi félelmet küzdöttem le és hány esetben tartottam ki amikor fel is adhattam volna. Mennyi mindent értem el amiről pár éve még csak álmodoztam. Mindig a hitem vitt előre amit elsősorban önmagamba vetettem. A többi tévhit pedig megtanított rá, hogy jól nézzem meg kiben hiszek. Most mégis azt látom hogy erős vagyok és még akkor is minden jól alakul majd ha pillanatnyilag nem hozok ésszerűnek tűnő döntést. Bízom abban, hogy arra sodor majd az élet, ahol nekem a lehető legjobb lesz hiszen ez eddig is mindig így történt. Hogy ha a mostani jó dolog véget ér akkor a helyébe egy, még annál is jobb lép majd. Nem fogom feladni! Bátor leszek és nagyon erős. Megteszek mindent a saját fejlődésemért, ahogy eddig is, minden téren. Jobb és jobb leszek, egyedi, akinél van ugyan jobb, de tud valamit, amit ebben a formában senki más: újra és újra hinni, gyakorolni, elesni, felkelni, tévedni, újrakezdeni, kitartani és győzni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

*.*

"Csináld szenvedéllyel, vagy sehogyan!"- a mondat, amit meg kell fontolnod, mindegy mit csinálsz. Az érzés amit át kell élned, olyan gyakran amilyen gyakran csak lehet. A szenvedély nem más mint az az érzés amelytől teljes egészében átadhatod magad a "most"-nak, a jelen pillanatnak ami a leginkább számít.

Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál.