Tükör

Azt mondják a világ egy tükör. Nevetsz és visszamosolyog. Hogy a pozitív gondolkodás és hozzáállás pozitív rezgéseket eredmények amik pedig pozitív dolgokat hoznak az életbe. Azt hiszem tényleg alá kell hogy támasszam mindezt. Egyszerűen leírhatatlan, hogy mennyi kedves és szép dolgot kapok mostanában a környezetemtől, mennyi figyelmességet és odaadást, szeretetet. Nem csak a páromtól vagy a szüleimtől, hanem kb minden embertől akivel érintkezem. Miért lehetséges ez? Rájöttem hogy ez nem csak rajtuk múlik ha én nem vagyok elég nyitott és empatikus sosem fogok ilyesmit tapasztalni, de szerencsére gy gondolom az vagyok. Igyekszem mindig tenni valami jót másokkal, megkönnyíteni az életüket valahogyan és nagyon sok helyzet van amikor ők teszik velem ugyanezt. Elég egy apró figyelmesség egy váratlan pillanatban. Sokszor van úgy hogy annyira váratlan a pillanat hogy épp bosszankodom valamin és hagyom hogy elborítson a düh, de ilyenkor mindig jön valami kis apróság. Egy nevető kisgyerek, egy bátorító ölelés, egy nekem szánt vacsi... valami, ami tudom, hogy nekem szól. Valami ami midig emlékeztet arra, hogy mások gondolnak rám, számolnak a létezésemmel és fontos nekik az hogy mellettük vagyok. Ilyenkor tudom, hogy nem hiába élek, nem hiába itt és most. Nem véletlenül Velük, Velük akikért nem győzök elég hálát adni az életnek!