Fejben dől el

"Nem minden úgy történt, ahogy elképzeltük régen és Úristen! Megint eltelt egy év!
A tükröm-tükröm rajtam nevet jókedvében; Helló kölyök! Viccesen festesz így felnőttként."

Persze előre kell nézni mindig, ez nagyon fontos, az ember néha mégis megáll egy picit és visszaemlékszik, vagy csak úgy a semmiből megrohanják az emlékek.. Ez a fagyos levegő, ahogy csípi az arcom, felidézi bennem a 8 évest, aki legszívesebben az egész arcára ráhúzta volna a sapkát a téli hidegben. A 16 évest, aki csak azért is harisnyát és szoknyát vett fel mert "nem is fázom, ez tök jól szigetel", és persze sokkal nőiesebb így megjelenni egy 600 fős suliban. Előjön a 24 éves, akinek hirtelen összedőlt az élete, munkát keres, lakást és legfőképp önmagát. És megint. Megint eltelt egy év és megint csípős hidegre fordult az idő. Tegnap ültem a buszon és valami egészen furcsa, meleg érzés töltötte el a szivem. Valahogy nem fázom, nem úgy fázom mint eddig, valami melegít... Nehéz megfogalmazni, de akármerre pillantok az életemben lehetőséget és élményt látok. Felálltam, talán el sem estem, de most erő és szeretet járja át minden porcikám. A legnagyobb télben tanultam meg, hogy legyőzhetetlen nyár lakik bennem.

"Sajnos túl rövid ez az élet és Neked is égig ér a világ! Képes vagy rá, csak mondd ki még egyszer! Tanulj meg élni, szeretni, Meghalni s nevetni Mindenen, amitől még éjjel félned kell. 

És talán nem tévedsz el!"

Telnek a napok, mintha másodpercek lennének, úgy szaladnak, mint egy eltépett gyöngysorról a szemek. Van ebben valami fenyegető, ugyanakkor nagyszerű is. Tanulok. Rengeteget, tanulok abból ami a múltam, amit megéltem és néha tényleg nem értem, jó értelemben véve, hogyan jutottam ide. Talán a hit, talán egy felsőbb erő, amit én megérteni túl kicsi vagyok, talán a véletlen, talán a kemény munka tette ezt. Most itt vagyok. Égig ér a világ, minden ami fontos megvan és még annál is több. Tanulok élni, szeretni, nevetni azon ami nem fontos, tanulok az úton maradni.

"Túl rövid ez az élet és Neked is égig ér a világ! Képes vagy rá, csak mondd ki még egyszer! 

Tanulj meg élni, szeretni, Mert boldognak kell lenni, 

Higgy nekem, Ez fejben dől el, pénz se kell. 

Ébredj fel! Barátkozz meg az élettel! 

És talán …"