Miért zavarnánk pont mi meg?

,,Az év legszebb napján, mikor mindenki ünnepel, útnak indul egy angyalka és vidáman énekel. Bárki jöjjön vele szembe mindenkinek így üzen: Adj esélyt minden napnak, hogy a legszebb legyen!,,




És csak egy pár kíváncsi lépett néha félre,
Amilyen te voltál, amilyen egyszer voltam én
De azt is úgy tettük, hogy senki nem vett észre,
Ezért még ma is oly messze vagy tőlem, a szeretet ünnepén...

(: köszönöm a második ,,közös,, karácsonyt T.Heart!

Last Christmas i gave You my ♥

Tél volt, hó esett és jöttek az ünnepek
Gondolkodtam, mit is adhatnék neked.
Amit csak én adhatok, amiről te is tudod,
hogy igazán én vagyok.

Minden gazdagságom hangok és szavak,
Néhány általuk kimondott gondolat.
Egyet elmondtam neked,
hogyha igaznak hiszed,
Mondd el mindenkinek!

Kívánj a szónak nyílt utat,
És a dalnak tiszta hangokat,
Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,
Ahogy szeretnéd, hogy szeressenek.

Csak arról énekelek, amit igaznak hiszek,
S csak akkor szól neked, ha te is úgy hiszed,
Hisz te is úgy élsz, ahogy én,
Te is azt álmodod, amit én,
Legalábbis úgy szeretném.

Ha elmúlik karácsony,
A szeretet lángja halványabban ég,
De ha vigyázunk rá, nem alszik ki még.

Ha elmúlik karácsony,
És legszebb titkát nem árulja el,
Az új csodára egy évig várni kell.

Hosszú téli éjszakán harangszóval érkezik,
Angyalszárnyon, csendben száll tovább.
Három napig jók vagyunk, sőt emberségesek,
Istenem, hadd legyen egész évben ilyen a világ!

Kellemes karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak,

kívánom, hogy azzal tölthessétek, akit igazán szerettek, nem mindenkinek adatik meg!

Kellesz!

Hideg van, sötét és hull a hó,
szólnék hozzád ha lenne szó
mindarra amit jelentesz nekem,
mert miattad lett szebb az életem.

Idegen, akit lépésenként engedtem közel

Bármit mondd, minden szava gyengéden ölel
Most velem van de mégis távol,
s én féltem, a szörnyű kegyetlen világtól.

Attól a helytől, melyben nincs már béke,
Minden szép dolog egy régi kor emléke.
Visszahoznék, mindent ami már rég elmúlt,
De az élet tőlem minden érzést lenyúlt.

Ha lehunyom a szemem miért nem jön az álom?
Miért van az, hogy a helyem sehol sem találom?
Vajon tudod e, hogy Te vagy, van e annyi hited?
Vajon érzed benn a meleget míg kívül minden hideg?

Te vagy, az kinek szól ez a vers
Hát gyere és szeress, ha mersz!

A szép szavak, képek mellett

Kell hogy itt legyél, NEKEM TE KELLESZ!

Nem mondom, hogy szeretlek,
mert lehet hogy tévedés.
Lehet ez az élettől
egy kedves átverés.

De amit most fogok mondani
Azt fura az én számból hallani
Elsodorhat bármerre az élet
ha kell örömmel meghalok érted.

/saját/

Bennem még annyi minden lángol

A hajnali ködben alig látok
odakint hideg,
bennem még annyi minden lángol
mondanám de nincs kinek


Minden út egy helyre tart
te a hullám voltál
Én meg a tengerpart
...

Mint egy eltérített járat
amin bomba robban
úgy öltél meg bennem minden vágyat,
semmi nem fájt ennél jobban.

Az éjszaka újra az úton ért
ez már egy másik állomás
a ködöt is elfújta a szél
bennem nincs több vallomás.

az a perc ma sem múlt el még...

Az egyik szemem sír, a másik nevet. Ma két számomra fontos ember ünnepli a szülinapját. Kinga szivem, aki egy nagyon nagyon jó barátnő, kis hüjém, nagyon szeretlek.

És Laci, aki már két éve nem ünnepel velünk. Semmi sem olyan már mint rég, azokat az órákat már sosem kapjuk vissza, ahogy őt sem. De talán mégis kicsit ott él minden emberkében aki ismerte. Számomra mindig ő fogja jelenteni a táncot, aki megismertette velem azt a dolgot, ami most az életem értelme, aki sosem volt elégedetlen velünk, pedig sokszor meglett volna az oka, aki megdicsért szinte semmiségekért, és akit egyszer sem láttunk szomorúnak. Az idő semmit sem old meg, nem halványítja el az emlékeket, a fájdalmat amit okozott a halálod. Egy dolog vigasztalhat minket, hogy látod mit művelünk, hogy ugyanúgy itt vagy velünk, mint akkor, hogy segítesz, támogatsz, biztatsz. Ez maradt nekünk belőled. Rengeteg emlék, és annak az érzésnek az emléke amit, csak akkor, csak ott, csak veled élhettünk át.
Örökké itt leszel, soha nem felejtem el azokat az órákat és mindig büszke leszek arra, hogy tőled tanultam az első tánclépéseimet.

,,Légy olyan ember,
akit nem vesznek észre amikor ott van valahol,
de hiányzik ha nincs ott.

Légy olyan, akinek jelleme átlagos, mindennapi,
de legyél kicsit egyéni is,
hogy amikor megszólalsz, rögtön tudják, igen, ő az!
Tudják, hogy Ő az az ember,
aki imádott élni, és imádta élete miden percét!
A sors elvette az életét,
de nem halt meg
Mindig itt lesz velünk
a szavai, mosolya, és a tánclépései
a viccek, a hangja minden, ami ő volt. ,,