Így a sokadik sírjak vagy nevessek film után azt hiszem két film fogott meg a legjobban.
Mindkét film főszereplője az idő... talán az egyetlen olyan dolog az életben, amit mi nem tudunk befolyásolni, nem tudjuk sürgetni, minden pillanatból csak egy van és sosem lesz két egyforma. Nincs esély, hogy bármit is megváltoztassuk a múltban. Talán pont ettől szép és ettől különleges minden perc és ettől van értéke.
Elgondolkodtató, hogy az emberek mennyi időt fecsérelnek el jelentéktelen dolgokra, hogy mennyire el tudják hanyagolni a másikat és mindezt észre sem veszik, mert el vannak foglalva a saját világukkal a munkájukkal, a problémáikkal, bármivel ami nem is lenne olyan fontos. Egyáltalán mitől válik valami(ki) fontossá, hogyan tudjuk kifejezni, hogy mi is annak tartjuk? Drága ajándékokkal? Feltűnéssel? Hazugságokkal, abban a reményben, hogy hiteles? Sokan teszik ezt és sokan tartják mindezt hitelesnek, ők nem szerettek még vagy nem szerették őket és lehet hogy nem is vágynak rá vagy egyszerűen csak beletörődnek, hogy nem lehet jobb.
Az életben csomó pillanat van amit sokkal jobban meg kéne ragadni, csomó ember akiket jobban kéne szeretni, csomó barát, akikkel többet kéne együtt lenni, csomó kifogás, amit félre kellene tenni és nem feltétlenül a külsőségek alapján ítélkezni, vagy dönteni. Ezeket a gondolatokat ébresztette bennem a Távkapcs c. film. Ha arra gondolok, hogy az én ismerőseim között ki gondolkozik még így, kinek fontosak ugyanezek a dolgok, akkor egyszerű a válasz. Azok akik mindezt éreztetik is velem. Az ember érzi, mikor fontos valakinek és mikor nem. Nem feltétlenül tudja az okát és nem feltétlenül kell hogy oka legyen.
A másik film alapja egy gondolat, miszerint a szerelmesek bármikor találkozhattak volna ugyanúgy egymásba szerettek volna mint ahogy azt tették is. Az élet nem kínál fel ilyen lehetőséget, de filmről lévén szó ez lehetővé vált számukra. A szerelem nem ismerne időt, távolságot, egyáltalán mértéket és határokat? Tényleg létezik ilyen? Hogyan változtathat meg valaki egy egész életet? Hogyan tehet boldoggá valaki valakit a puszta létezésével, és ugyanezzel hogy okozhat fájdalmat? Mennyire befolyásol valakit egy rossz tapasztalat a múltból, hogy ne merjen belekezdeni valami teljesen újba valaki mással, vagy akár ugyanannak a valakinek adni még egy esélyt? Ezek a kérdések megválaszolatlanok, de talán ott van már bennük a válasz is, mert mikor ezt olvasod gondolsz valakire ugyanúgy ahogy én írás közben. A válasz benne lesz, de mindenek előtt saját magadnak tedd fel a kérdést!
Mielőtt szerettél... egyáltalán belegondolunk e abba, hogy ha van valaki aki szeret és tegyük fel viszonzott is, számít e, hogy mi volt előtte. Lehet hogy nem számít mert azóta érzed hogy élsz, mióta veled van. Lehet, hogy számít mert változást hozott az életedbe. Lehet, hogy pont azért nem számít mert minden ugyanolyan... Szerintem mindenképp azon kell elgondolkozni, hogy emberek hogyan befolyásolják az életedet. Mindig lesz, akit nem kapsz meg és mindig lesz olyan is aki téged nem kap meg. Mindig lesznek félreértések, csalódások, könnyek. Az, hogy mennyi ilyen lesz egyedül azon múlik, mennyit mersz kockára tenni és mennyi esélyt adsz magadnak, hogy szeress, és másoknak, hogy szeressenek. A múltat ugyan nem tudod megváltoztatni, de minden pillanatban ott a lehetőség, hogy olyanná tedd a jövőt, amilyenné szeretnéd. Mindig,minden percben kapsz egy új esélyt az élettől, hogy változz és változtass!
