Boldogság? (:

Nem kell a boldogsághoz semmi, a boldogságot nem lehet akarni.
Nem kell hozzá sem szivárvány, sem naplemente.
Sem nyugalom, sem béke, sem beteljesült vágyakozás...
a boldogság egyszer csak hirtelen elárad, betölt, nem tudni, mitől.
Lehet, hogy éppen esik, kopog a tetőn, és attól jön a boldogság,
és átsuhan, megáll itt, kicsit elidőz, majd továbbáll.
Lehet itt épp akkor, mikor jön szomorúság, gyász, szürkeség, ború és eső.
Kilátástalan eső. És lehet, hogy a kopogásától mégis boldogság lesz akaratlanul és véletlenül.
Áll az ember valahol az út mellett elhagyatottan, vár valamire, sár van és eső és hideg,
és mégis egyszerre, érthetetlenül boldogság van.