Emléket kértél

"Emléket kértél, és én egy képet adok.

De élni nem a képen, hanem a szívedben akarok!

Ha majd elhagy minden, boldogság és remény,

Hidd el akkor is szeretni foglak én!"

Álmodtam egy világot

Ahol mindig otthon vagyok,
Ahol a széllel együtt táncolhatok,
Ahol valaki átölel, ha fázom,
Ahol valóság lesz a sok színes álom,
Ahol szállhatok magasan az égen,
Nem fáj már, ami fájt régen.
Talán még a Nap is nekem ragyog,
Ahol úgy érzem, igen itthon vagyok,
Ahol a barátok majd mellettem állnak,
Könnyeim tőlük mind mosollyá válnak,
Ott minden különleges a maga nevében,
Ott hisznek még a mosoly erejében,
Ahol elhiszik, hogy léteznek angyalok,
Ahol nincsenek kis emberek, s nagyok,
Szavak helyett tetteket láthatok,
Elbukom, de ismét felállhatok,
Adni fogok, hogy mennyit nem számolom,
Viszonzást nem várok, amim van odaadom,
Biztos lesz ki ellök, lesz kinek kellenék,
Lesz majd fájdalom és lesz sok szép emlék,
Ha felhők takarják majd egyszer a kék eget,
Boldogságom forrása lesz a képzelet,
Álmodni fogom, hogy van egy ilyen világ,
Hinni fogok benne millió éjen át,
Ha majd jön a reggel, s az álmoknak vége,
Ha fel kell ébrednem, felnézek az égre,
Visszanéz majd rám az összes régi álmom,
Elindulok hát és valóra váltom!

/saját/

Egy ilyen világról, jövőről álmodtam mindig.
Kislány koromban ragaszkodtam egy plüsshöz, azt gondoltam ő mindig fontos lesz nekem, mindig mindenhová magammal viszem majd. Mondanom sem kell, hogy nem így lett. Persze ez így van rendjén, jól is néznék ki egy plüss kukaccal 17 éves fejjel :).
Aztán történtek a családomban a baráti körömben az ismerőseim körében dolgok. Olyan dolgok amik arra késztettek, hogy tisztán lássak, hogy ha nem is teljesen de valamennyire felnőjek és megkomolyodjak, hogy elfogadjam, nem mindig rólam szól az élet. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne széppé és egyedivé tenni a mindennapokat.
Eleinte teljesen tudatomtól függetlenül, aztán egyre tudatosabban vontam az életembe azokat a dolgokat amiket szeretek és azokat az embereket, akiket szerethetek. A legszebb dolgok mégis váratlanul történtek meg velem, összefüggésekkel, különös véletlenekkel, van tele az életem. Rengeteg mindenre és mindenkire vagyok büszke. Semmit nem változtatnék meg, minden így szép és jó, ettől az enyém.
Biztos hibáztam sokszor, amit most még nem is látok be, talán nem is fogok soha. Biztos volt, hogy a könnyebb úton mentem, és hogy a szívemre hallgattam az eszem helyett, de abban is biztos vagyok, hogy minden veszteségem, minden ami valaha fájt, az hozzásegített, hogy jobban megismerjem a saját céljaimat, hogy lássam miért mennyit vagyok képes megtenni, hogy meddig feszíthetem a húrt. Hogy felismerem e azt ami egész héten bennem kavargott. Hogy reggel arra ébredtem, hogy leszámítva ezt azt, ami nem is lényeges, én egy nagyon szerencsés ember vagyok.

Minden, amit kértem az élettől itt van előttem, nagy részük az enyém, ezeket nagyon meg fogom becsülni. Remélem mindig lesz előttem valami, ami még nem az enyém. Egy újabb cél, ami hajt tovább.

"Álmodtam egy világot magamnak, itt álok a kapui előtt.
Adj erőt, hogy be tudjak lépni, van hitem a magas falak előtt!"

Légy hű magadhoz! (:

Elmúlt percek, emlékek. Ez a múlt: dolgok, amikből tanultam, amikre szívesen emlékszem, amiket nem csinálnék másképp és néhány olyan dolog amiket nem értek.
Ez a másodperc... a jelen. Addig a másodpercig amíg leírtam. Van ami az enyém, amiből tanulhatok és akár szép emlékeket is gyűjthetek. Tudni szeretném helyes e amit teszek, vagy hogy ha nem akkor visszacsinálhatom e még.
Célok, álmok...ez már a jövő, a dolgok, amik hajtanak tovább és erőt adnak.
A múlt, a jelen és jövő nem létezhet egymás nélkül, ahogy mi sem létezhetünk emlékek és célok nélkül. Az emlékek és a célok közti vékony határvonal a jelen, aminek a legtöbb jelentősége van. Bármit megváltoztathatsz, elkezdhetsz befejezhetsz, megbánthatsz valakit és megbocsáthatsz. Mindez a te jövődet befolyásolja majd. A jövő pedig múlt lesz, a múltból meg emlék az emlékből élet az életből meg halál. Biztos lesz egy film amin majd lepereg az életed. Rajtad áll, hogy majd örömmel nézed e végig, és mennyi minden lesz amit meg akarsz változtatni.
Ebben a pillanatban is átírhatod a forgatókönyvet. Amíg élsz nem késő. Legyen tehát ez a cél, hogy majd akkor örömödet leld a filmen! Ez azonban fáradságos munka lesz, sokmindent meg kell majd tenni és áldozatot hozni. A legfontosabb azonban az amiről ez a kis idézet is beszél. Hogy ne vessz el a részletekben, akármerre jársz, akármilyen körülmények között, sose feledkezz meg arról, hogy ki is vagy és kik azok akik azzá tettek ami vagy, akik szeretnek és akiket szeretned kell. Ha semmi sem úgy alakul, ahogy azt várod a reményt akkor sem szabad feladni. Minden célkitűzés komoly elhatározás, egy hosszú rögös út eleje. Már ebben a pillanatban tudnod kell, hogy nem is maga a cél fontos igazán, sokkal inkább a hozzá vezető út.

Ne kérdezd, merre visz az út!
A válasz biztonságot úgysem nyújt,

Nem tudja senki, hogy hová érkezel,
Magadtól indulj egyszer el!
Ne kérdezd, honnan fúj a szél,
Figyeld meg jól, miről beszél,
S ha érted már az összegyűjtött hangokat,
Találd meg köztük önmagad!
Ne kérdezd, hol kel fel a Nap,
Gondold, hogy ott, ahol te vagy,
És hogyha úgy érzed, hogy elborult az ég,
A szíved őrizze a fényt!
Ne kérdezd, hány napod van még,
Nyugodj meg, lesz még épp elég.
De addig is, míg egyszer minden véget ér,
Magadhoz hűséges legyél!

Vigyen a szél!

Bárhonnan indulsz, lehetsz az első.
Tán jobb, mint más.

Ha akkor is küzdesz ha fogy az erőd,
s ha kétes a folytatás.
És lehet a célod bármilyen távol,
kell, hogy mindig lásd,
hogy ahova szívből és igazán vágysz,
mindig odatalálsz!



Hát csak vigyen a szél a szíved után. Minden hegyen és völgyön át,
Legyen utad a vágyad és a hited a szárny, min eljutsz hozzá.
Vezet egy emlék, ezeregy éve mit mindig éreztél.
Mi bárhova mész, mindig elkísér, és benned most újból él!
Kövesd a hangját, s bárhova eljutsz, nincs távolság,
nem kell, hogy félj, hogyha közel az ég, feljebb is szállhatsz még!
Mindig vigyen a szél a szíved után. Minden hegyen és völgyön át,
Legyen utad a vágyad és a hited a szárny, min eljutsz hozzá.

Elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat...

"Ha valahol hallgatod ezt a dalt, ha valamit mondjuk Benned is elindít.
A történet akárhol tart, ne felejtsd el, hogy hol van a híd!"

3 éve, hogy elveszítettünk egy remek embert, egy kiváló táncost, egyedülálló tanárt, kivételes barátot... 3 éve Huszta Laci váratlanul itt hagyott minket. Mindegy, hogy hány év múlik el, ez nem fogja enyhíteni a fájdalmat és az űrt amit maga után hagyott.
Azóta ő van ott minden tánclépésemben és ő segít, hogy ne legyen olyan akadály, amit nem küzdök le. Nagyon hálás vagyok Neki ezért és csak remélni tudom, hogy valaha megköszönhetem majd és mindent megteszek, hogy egyszer majd büszke lehessen rám ott fent.

Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet.
Elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat.
Akkor is hallod a hangomat, hogyha fáj, hogyha nem szabad,
mindig itt vagy, és ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet...

2o11 avagy I ♥ you BaBy♫

B.Ú.É.K! Ismét eltelt egy év, ismét volt buli, ismét volt tüzijáték, ismét nem ettem egy deka lencsét se, ismét nem fogadok meg semmit... sok megszokott dolog és egy teljesen új. Annak az érzése, hogy valakivel összetartozom. Jobban nem is indulhatott volna az év, hiszen 2o11 első reggelén Mellette ébredtem.♥ A legjobb érzés a világon. :]

Én ezt kívánom Nektek az Újévre ;)!

♫Maradt még néhány barát, a szívük százegy karát.
De más kincsem soha nem volt, mert párszor a sors kirabolt.
Jó így, hogy itt vagy velem, nem járt itt rég szerelem.
De főleg már nem is divat, hogy tüzet fog a szív más miatt.
Nem kell több rossz ébredés, már volt itt sok nagy tévedés.
És nem kell több buta búcsú, volt már sok éj szomorú.

I love you baby! Ez ma egy csodás nap.
Minden a régi, hidd el, hogy imádlak!
Szeretek élni, ne nézd, holnap mi vár!
I love you baby! Te vagy az ajándék
A szívem érzi, jobbat nem találnék
Mindegy, hogy meddig tarthat,
nem számít már.

Óh, egy ilyen napon, ülünk egy ócska padon.

Csak nézzük a csillagokat, melyik miről álmodozhat.
Nem baj, ha más kinevet, legyünk újból gyerekek.
Nem baj, hogy nem igaz már elég, ha percekig jár.♫