Ahol mindig otthon vagyok,
Ahol a széllel együtt táncolhatok,
Ahol valaki átölel, ha fázom,
Ahol valóság lesz a sok színes álom,
Ahol szállhatok magasan az égen,
Nem fáj már, ami fájt régen.
Talán még a Nap is nekem ragyog,
Ahol úgy érzem, igen itthon vagyok,
Ahol a barátok majd mellettem állnak,
Könnyeim tőlük mind mosollyá válnak,
Ott minden különleges a maga nevében,
Ott hisznek még a mosoly erejében,
Ahol elhiszik, hogy léteznek angyalok,
Ahol nincsenek kis emberek, s nagyok,
Szavak helyett tetteket láthatok,
Elbukom, de ismét felállhatok,
Adni fogok, hogy mennyit nem számolom,
Viszonzást nem várok, amim van odaadom,
Biztos lesz ki ellök, lesz kinek kellenék,
Lesz majd fájdalom és lesz sok szép emlék,
Ha felhők takarják majd egyszer a kék eget,
Boldogságom forrása lesz a képzelet,
Álmodni fogom, hogy van egy ilyen világ,
Hinni fogok benne millió éjen át,
Ha majd jön a reggel, s az álmoknak vége,
Ha fel kell ébrednem, felnézek az égre,
Visszanéz majd rám az összes régi álmom,
Elindulok hát és valóra váltom!
Ahol a széllel együtt táncolhatok,
Ahol valaki átölel, ha fázom,
Ahol valóság lesz a sok színes álom,
Ahol szállhatok magasan az égen,
Nem fáj már, ami fájt régen.
Talán még a Nap is nekem ragyog,
Ahol úgy érzem, igen itthon vagyok,
Ahol a barátok majd mellettem állnak,
Könnyeim tőlük mind mosollyá válnak,
Ott minden különleges a maga nevében,
Ott hisznek még a mosoly erejében,
Ahol elhiszik, hogy léteznek angyalok,
Ahol nincsenek kis emberek, s nagyok,
Szavak helyett tetteket láthatok,
Elbukom, de ismét felállhatok,
Adni fogok, hogy mennyit nem számolom,
Viszonzást nem várok, amim van odaadom,
Biztos lesz ki ellök, lesz kinek kellenék,
Lesz majd fájdalom és lesz sok szép emlék,
Ha felhők takarják majd egyszer a kék eget,
Boldogságom forrása lesz a képzelet,
Álmodni fogom, hogy van egy ilyen világ,
Hinni fogok benne millió éjen át,
Ha majd jön a reggel, s az álmoknak vége,
Ha fel kell ébrednem, felnézek az égre,
Visszanéz majd rám az összes régi álmom,
Elindulok hát és valóra váltom!
/saját/
Egy ilyen világról, jövőről álmodtam mindig.
Kislány koromban ragaszkodtam egy plüsshöz, azt gondoltam ő mindig fontos lesz nekem, mindig mindenhová magammal viszem majd. Mondanom sem kell, hogy nem így lett. Persze ez így van rendjén, jól is néznék ki egy plüss kukaccal 17 éves fejjel :).
Aztán történtek a családomban a baráti körömben az ismerőseim körében dolgok. Olyan dolgok amik arra késztettek, hogy tisztán lássak, hogy ha nem is teljesen de valamennyire felnőjek és megkomolyodjak, hogy elfogadjam, nem mindig rólam szól az élet. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne széppé és egyedivé tenni a mindennapokat.
Eleinte teljesen tudatomtól függetlenül, aztán egyre tudatosabban vontam az életembe azokat a dolgokat amiket szeretek és azokat az embereket, akiket szerethetek. A legszebb dolgok mégis váratlanul történtek meg velem, összefüggésekkel, különös véletlenekkel, van tele az életem. Rengeteg mindenre és mindenkire vagyok büszke. Semmit nem változtatnék meg, minden így szép és jó, ettől az enyém.
Biztos hibáztam sokszor, amit most még nem is látok be, talán nem is fogok soha. Biztos volt, hogy a könnyebb úton mentem, és hogy a szívemre hallgattam az eszem helyett, de abban is biztos vagyok, hogy minden veszteségem, minden ami valaha fájt, az hozzásegített, hogy jobban megismerjem a saját céljaimat, hogy lássam miért mennyit vagyok képes megtenni, hogy meddig feszíthetem a húrt. Hogy felismerem e azt ami egész héten bennem kavargott. Hogy reggel arra ébredtem, hogy leszámítva ezt azt, ami nem is lényeges, én egy nagyon szerencsés ember vagyok.
Minden, amit kértem az élettől itt van előttem, nagy részük az enyém, ezeket nagyon meg fogom becsülni. Remélem mindig lesz előttem valami, ami még nem az enyém. Egy újabb cél, ami hajt tovább.
Kislány koromban ragaszkodtam egy plüsshöz, azt gondoltam ő mindig fontos lesz nekem, mindig mindenhová magammal viszem majd. Mondanom sem kell, hogy nem így lett. Persze ez így van rendjén, jól is néznék ki egy plüss kukaccal 17 éves fejjel :).
Aztán történtek a családomban a baráti körömben az ismerőseim körében dolgok. Olyan dolgok amik arra késztettek, hogy tisztán lássak, hogy ha nem is teljesen de valamennyire felnőjek és megkomolyodjak, hogy elfogadjam, nem mindig rólam szól az élet. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne széppé és egyedivé tenni a mindennapokat.
Eleinte teljesen tudatomtól függetlenül, aztán egyre tudatosabban vontam az életembe azokat a dolgokat amiket szeretek és azokat az embereket, akiket szerethetek. A legszebb dolgok mégis váratlanul történtek meg velem, összefüggésekkel, különös véletlenekkel, van tele az életem. Rengeteg mindenre és mindenkire vagyok büszke. Semmit nem változtatnék meg, minden így szép és jó, ettől az enyém.
Biztos hibáztam sokszor, amit most még nem is látok be, talán nem is fogok soha. Biztos volt, hogy a könnyebb úton mentem, és hogy a szívemre hallgattam az eszem helyett, de abban is biztos vagyok, hogy minden veszteségem, minden ami valaha fájt, az hozzásegített, hogy jobban megismerjem a saját céljaimat, hogy lássam miért mennyit vagyok képes megtenni, hogy meddig feszíthetem a húrt. Hogy felismerem e azt ami egész héten bennem kavargott. Hogy reggel arra ébredtem, hogy leszámítva ezt azt, ami nem is lényeges, én egy nagyon szerencsés ember vagyok.
Minden, amit kértem az élettől itt van előttem, nagy részük az enyém, ezeket nagyon meg fogom becsülni. Remélem mindig lesz előttem valami, ami még nem az enyém. Egy újabb cél, ami hajt tovább.
"Álmodtam egy világot magamnak, itt álok a kapui előtt.
Adj erőt, hogy be tudjak lépni, van hitem a magas falak előtt!"
Adj erőt, hogy be tudjak lépni, van hitem a magas falak előtt!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése