Nem keresem többet az Igazságot...
csak leülök csendben, halkan ülök és várok.
S ha eljön újra, majd illendően köszöntöm,
s mint régi barátok együtt ülünk a földön.
Minden rajtad múlik, Testvér és Rajtam,
hogy megfogjuk-e egymás kezét a bajban.
Hogy elhisszük-e újra az isteni tervet,
hogy Isten vagy, ha boldogságot teremtesz.
Nem keresem többet az Igazságot,
ha kell, majd Veletek megtalálom,
ha kellünk neki, majd Ő talál meg Minket,
de addig magamban hallgatom a csendet.
csak leülök csendben, halkan ülök és várok.
S ha eljön újra, majd illendően köszöntöm,
s mint régi barátok együtt ülünk a földön.
Minden rajtad múlik, Testvér és Rajtam,
hogy megfogjuk-e egymás kezét a bajban.
Hogy elhisszük-e újra az isteni tervet,
hogy Isten vagy, ha boldogságot teremtesz.
Nem keresem többet az Igazságot,
ha kell, majd Veletek megtalálom,
ha kellünk neki, majd Ő talál meg Minket,
de addig magamban hallgatom a csendet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése