"Utólag mindenki mindenkit szeret,
én addig mondom el, amíg még lehet."
Érdekes dolgokat veszek észre magamon mostanság. Nem mintha eddig nem vett volna körül szerető család, vagy nem vettem volna ezt észre, de ahogy egyre több emberről derül ki a környezetemben, hogy mindez nekik nem adatott meg annál jobban értékelem mindazt, amit a családom tesz értem, azt hogy anya tesz be szendvicset reggel és délután meleg kajával vár, hogy itthon meleg van, hogy tesóm segít házit írni, hogy a macska alszik az ölemben... ilyen apróságok gondolkodtatnak el, mi lenne velem nélkülük. Nem vagyunk gazdagok és valószínűleg nem is leszünk, ahogy a helyzet áll. Mégsem kell nélkülöznöm semmit, valószínűleg az értékrendem is ennek megfelelően alakult, természetesen nem vágyom drága cuccokra, de amit szeretnék, ahhoz mindig megkapom a támogatást. Nem hiányzik semmi most. Sem olyan, amit megvehetnék, sem olyan ami nem pénzbe kerül. Boldog vagyok, mert sokan vannak, akik megadnak mindent és úgy alakul az életem, ahogy álmodni sem mertem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése