2014. márc. 31.

A kétdolláros

Ma este egy igen kemény erőnléti edzést követően az edzőm ezt a kétdollárost nyomta a kezembe, amint mondta a szorgalmam jutalmául, amiért megcsináltam plusz egy kört a ciklikus gyakorlatokból.

Vannak pillanatok, mikor nem számít a külvilág és az elismerés, mikor abszolút magadért dolgozol és törekszel a maximális teljesítményre, pont ezek a pillanatok azok, amik végül meghozzák az elismerést és a jutalmat. Egy jó edző pedig pontosan tudja mikor kell ilyen formában elismerni valakit. Nekem ez nagyon sokat jelent mert ritkán kapok dicséretet, így viszont tudom, hogy tényleg komolyan gondolja az elismerést.
Feldobta a napomat és ezt megint egy aprócska jelnek tekintem, hogy ezen a hétfő estén sem lehettem volna jobb helyen, mint a táncteremben.

2014. márc. 27.

Az élet ritmusa


Eltévedt féknyom a végtelen sztrádán,
Kiömlött kávé a hófehér tálcán,
Tétova alakzat, mit az idő festett,
Vad táncukat járó tehetetlen testek.

Őszinte mosolygás, néma csönd egy szájon,
Vágyak és bohóság, néhány féltett álom,
Változó állandók, ismerős illatok,
Ritmusra lüktető kamrák és pitvarok.

Eltitkolt érintés, puha kéz a kézben,
Lángoló ösztönök egy álmatlan éjjel,
Lesütött tekintet, fel nem tett kérdések,
Válaszul a csendben elfolytott érzések.

Mindentől független acélos kötelék,
Egy életre szól és nem unom szövegét
Ez pótolhatatlan, éltető dallam
Elkísér mindig és nincs hogy ne halljam.

saját vers

2014. márc. 24.

.-.

Egy fárasztó edzés után elbeszélgettük az időt a buszon Gáborral így egy megállóval később szálltunk le :) A látvány kárpótolt a plusz séta miatt. :) Budapest! Néha nagyon tudlak szeretni! :)))

2014. márc. 15.

Táncsics gála 2014


Ez nem csak egy átlagos fellépés volt (bár a maga módján mindegyik különleges). Ötödik éve vagyunk állandó szereplők ezen a gálán és minden évben rengeteg pozitív visszajelzés érkezett a táncunkról. Különös varázsa van ennek a színpadnak, itt mindig úgy érezzük, maradandót alkottunk. Most azonban mégis más volt kicsit, hiszen ez az esemény, ilyen formában utoljára történhetett meg velünk. Az első bemutatónk óta gyökeresen megváltozott már az életünk, öt évnyi munkával, tapasztalattal és lelkesedéssel lettünk többek, de valami mégis a régi maradt. Az az érzés amit a színpadon éreztünk...  és mi sem változtunk túl sokat, belül ugyanazok az emberek vagyunk, akik az első tánclépéseinket is megtették és ebben az egészben ez a legjobb.

Bár az út előttünk még nagyon hosszú és rengeteg technikai és szakmai finomítás vár ránk, kimondhatatlanul büszke vagyok arra, amivé mostanra együtt váltunk!

2014. márc. 1.

Rock and roll around the clock :)



Ebben az évben is kaptam felkérést farsangi tánc betanításra, és ebben az időszakban is rengeteg pozitív élménnyel és visszajelzéssel lettem gazdagabb. A fiatalok nagyon lelkesek voltak, rengeteget gyakoroltak és szorgalmuk végül meg is hozta az eredményét. Öröm volt nézni őket, hogy a kezdetben botladozó bizonytalan lépéseik önfeledt mozgássá alakulnak át. Az előadás tele volt izgalmakkal, de végül teljesen profin oldották meg a feladatukat. Nagyon hálásak voltak, de igazából én még inkább, hiszen ez a csapat újra megerősítette bennem a vágyat, hogy egyszer majd hivatásszerűen adhassam át másoknak azt, ami számomra a legszebb dolog az életben.

*.*

"Csináld szenvedéllyel, vagy sehogyan!"- a mondat, amit meg kell fontolnod, mindegy mit csinálsz. Az érzés amit át kell élned, olyan gyakran amilyen gyakran csak lehet. A szenvedély nem más mint az az érzés amelytől teljes egészében átadhatod magad a "most"-nak, a jelen pillanatnak ami a leginkább számít.

Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál.