Az egyik legnehezebb és legszebb dolog egyben, vállalkozni valamire, elköteleződni és kitartani a választott út mellett. Szeretni az utat a rögökkel együtt és meglátni az összes szépséget és inspirációt az út mentén. Menni előre anélkül, hogy oldalra, vagy hátra fordulnál és nem törődni azzal, hova is visz pontosan. Haladni előre minden kudarc és nehézség ellenére. Bízni a saját erődben és hinni abban, hogy értékes vagy. Gondolni a hiányosságokra és építkezni belőlük, felismerni, hogy minden a javunkra válhat és elfogadni azt, hogy néha hibázunk. Megbocsátani ezt magunknak és másoknak is. Átesni a holtponton és "megérkezni" megmutatni hogy ki is vagy, mire is vagy képes igazából. Megmutatni... Magadnak! Építkezni folyamatosan a saját lelkedből és érzéseidből. Leküzdeni nap mint nap a kételyeket és erősíteni a magadba vetett bizalmat. Hálát adni mindenért, amid csak van és megbecsülni mindazt a kincset amit eddig összegyűjtöttél. Bármit is vállalsz, bármibe is kezdesz egy idő után nehéz lesz és talán lesznek kátyúk az út során, de a legfontosabb dolog, hogy Te mindig elég erős leszel ahhoz, hogy a rád mért kihívást teljesítsd, hogy nem kell hazamenned mert végig tudod csinálni!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
*.*
"Csináld szenvedéllyel, vagy sehogyan!"- a mondat, amit meg kell fontolnod, mindegy mit csinálsz. Az érzés amit át kell élned, olyan gyakran amilyen gyakran csak lehet. A szenvedély nem más mint az az érzés amelytől teljes egészében átadhatod magad a "most"-nak, a jelen pillanatnak ami a leginkább számít.
Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése