2017. máj. 7.

Dsida Jenő: Hálaadás




Köszönöm Istenem az édesanyámat! 
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat! 
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel. 
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel. 
Áldott teste, lelke csak érettem fárad. 
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

 Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este 
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve. 
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban 
– itt e földön senki sem szerethet jobban! – 
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
 Istenem, köszönöm az édesanyámat. 


Te tudod, Istenem – milyen sok az árva, 
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
 Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk, 
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk! 
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
 Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el! 

Áldd meg édesanyám járását-kelését, 
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését! 
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad, 
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat! 

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: 
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

*.*

"Csináld szenvedéllyel, vagy sehogyan!"- a mondat, amit meg kell fontolnod, mindegy mit csinálsz. Az érzés amit át kell élned, olyan gyakran amilyen gyakran csak lehet. A szenvedély nem más mint az az érzés amelytől teljes egészében átadhatod magad a "most"-nak, a jelen pillanatnak ami a leginkább számít.

Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál.