Végtelen hála

 2020 egy rendhagyó év volt, mégis minden bonyodalom ellenére a szívemben most végtlen hála van. 

Hálás vagyok azért, hogy 2020-ban sem kaptam nagyobb terhet annál amit ne bírnék el.

Hálás vagyok azért, hogy bár jobban odafigyelve és jobban megfontolva, de tudtam otthon, a családommal tölteni legalább annyi minőségi időt, mint azt eddig is tettem, hogy haza tudtam menni az otthonomba bármikor. 

Hálás vagyok a saját és a hozzátartozóim egészségéért, a legnagyobb kincsért, amire ezt követően is nagyon fogok vigyázni. Hálás vagyok a testemnek, mert sosem hagyott cserben, mert mindig számíthattam rá és kihozhattam magamból idén is a legjobbat.

Hálás vagyok azért, hogy hosszas keresés és rengeteg csalódás után igazi edzőkre leltünk és táncos családra. Eddig nagyon hiányzott az életünkből ez a fajta fókuszált munka, ami ha váratott is magára végül megértünk rá, hogy ebben az attitűdben haladjunk tovább előre.

Hálás vagyok a munkámért, hogy egy fantasztikus csapat része vagyok és hamarosan előléptetés vár rám, ami azt jelenti, a cég hosszú távra tervez velem. Kimondhtatlan biztonság és megnyugvás, hogy a lakásból tudom végezni a teendőimet, időmet méginkább ki tudom használni arra, hogy előrébb lépjek az életben. 

Rengeteget tanultam és fejlődtem idén a táncban és a munkában is. Hálás vagyok, hogy így telhetnek a mindennapjaim és 2020-ban sem kellett nélkülöznöm semmit. Boldoggá tesz, hogy mindent amim van, meg tudtam magamnak teremteni és a "bezárkózás" egyet jelentett a belső világom kitárulásával. 

Hálás vagyok azért, hogy idén mindennél erősebb spirituális élményeim voltak és elindultam egy olyan úton amivel még szebb és teljesebb életet teremthetek. Hálás vagyok minden álmomért és célomért.

Hálás vagyok az útmutatásért, hogy a Jóisten a legjobb embereket küldte hozzám a legjobb időben. 

Hálás vagyok a szeretetért, ami összeköt a párommal, a családommal és gyakorlatilag mindennel. 

Ez a kötelék 2020-ban sokkal többet számított és felértékelődött. 

Hálás vagyok a hosszú telefonhívásokért anyukámmal, a kutyusom viháncolásáért, mikor átlépem az Otthon küszöbét, a testvéreimért, az apukámért, minden könyvért, amit olvastam, a megtömött bevásárlókocsiért és hűtőért, a ruháimért, a meleg lakásért, a kávé illatáért, a reggeli edzésekért, az izomlázért, a sok sok új információért, amit be tudtunk építeni a táncunkba. 

Én nem hiszek abban, hogy attól, mert 2021-et írunk, bármi is megváltozik. Nem ezért vártam az Újévet. A változás és a lehetőségek nem a naptárban vannak, hanem csakis bennem. Ebben hiszek és ezért a hitemért is végtelenül hálás vagyok.