2011. jún. 5.

ki tudja miért?


Egy arc, mely arcom felé fordul,
Egy szó a némaságon át,
Egy kéz, mely kezem felé indul,
S idetalál vele a boldogság.
Ki tudja, miért szeretem úgy az esti csendet,
Mikor a szél a fák közt lopva átoson?
Ki tudja, miért szeretek úgy egy kedves verset,
Hogy százszor is elolvasom?
Ki tudja, miért mosolyog rám az első csillag,
 Ha itt az éj, s harcol az árnyék és a fény?
Ki tudja, miért más a világ, amikor itt vagy,
S ki tudja, miért szeretlek Téged én?
Ki tudja, miért örülök úgy a napsugárnak,
Ha itt a nyár s köröttem minden csupa fény?
Ki tudja, miért? Talán azért, mert Téged látlak,
S talán, mert úgy szeretlek Téged én.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

*.*

"Csináld szenvedéllyel, vagy sehogyan!"- a mondat, amit meg kell fontolnod, mindegy mit csinálsz. Az érzés amit át kell élned, olyan gyakran amilyen gyakran csak lehet. A szenvedély nem más mint az az érzés amelytől teljes egészében átadhatod magad a "most"-nak, a jelen pillanatnak ami a leginkább számít.

Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál.