nézz rám!

Mostantól magamnak játszom ezt a dalt,

Innentől kezdve már az sem érdekel majd,
Hogy lehetne jobb ennél, de jobb úgyse lehetnél,
Megint egy állomás nem kell senki más.
Csak nézz rám, közben égess el,
Újra és újra meg még egyszer,
Csak nézz rám, nem kell, hogy megszólalj,
Elárult egyetlen egy sóhaj.


Meglehet, hogy egyszer még neked is játszom egy dalt,
De addig is meg akkor is pont ugyanazt hallod majd,
Ami a szívedben, ami itt él bennem,
Az utolsó állomás nekem nem kell más.
Csak az, hogy nézz rám,
Neked ezt most látnod kell,
Akarom, hogy újra égess el,
Csak nézz rám, mondd, hogy megtennéd,
Hogy bárminél jobban szeretnél,
Szoríts meg, harapj meg, ölelj át,
Mint az, aki nem tudja világát,
Legyen ez egy álom,
Sose ébredjünk fel,
A legveszélyesebb méreg vagy,
Belehalok abba, ha egyedül hagysz,
Benned azt várom, hogy tévedjünk el.


Egyszer eljön majd azaz idő,
Mikor te játszod nekem a dalt,
Nem lehetek már melletted,
De én akkor is hallom majd.
De addig rám nézz, közben égess el,
Újra és újra meg még egyszer,
Csak nézz rám szemeidben ott a világ,
Hadd legyek én az egyetlenegy hibád.