ciCa :)

Elég sok hasonlóság van az emberek és az állatok között. Ez egyáltalán nem rossz dolog, sőt csomó olyan dolog van, amit elleshetnénk tőlük. Őszinteség, kitartás, ragaszkodás, hűség. Az állatok sosem hazudnak, ha valamihez nincs kedvük, akkor azt nem teszik, nem szabályozhatja senki az akaratukat, csak ők maguk. Befogadtunk egy kiscicát a hét elején. Elég félénk volt, meg volt húzódva, elbújt, az ételt is alig akarta megenni, mert attól is félt. Néhány óra kellett csak, hogy közelebb jöjjön a tenyeremben tartott falatokért, hogy hagyja magát megsimogatni és kis idő elteltével dorombolni kezdett. Betettük egy dobozba a dobozt pedig a ház azon részébe, ahol az előző cicáink is nevelkedtek. Benyitottam hozzá néhányszor, ilyenkor mindig felugrott és elbújt, megvárta amíg kimegyek és visszament a kis fekhelyéhez. Hamar eljött az a pont, amikor már nem ijesztettem meg, nyugodt volt és hagyta, hogy odamenjek hozzá, hogy megsimogassam. Gyorsan bízni kezdett bennem és ragaszkodni kezdett hozzám. Gondolom érezte, hogy nem akarom bántani. Szerintem egy ilyen kis cica minden emberben ott rejtőzik. Vannak, akik örök életükben vadak maradnak, vannak akik túl szelídek, akadnak olyanok is akik tudják, hogy kinek érdemes dorombolni, de mindannyian voltunk már kidobva az utcára, féltünk már sok mindentől és voltunk bizalmatlanok másokkal. Mindenkiben ott van ez a kiscica, aki törődésre éhezik és mindezt lelkes dorombolással hálája meg. :)