Tükör

Tükröm, tükröm! Veled szemben őszintén elmondom,
Mit kaptam, mit adtam és még mivel tartozom.
Mikor folyt a könnyem kitől kaptam vigaszt,
Olyan ember vagyok e, aki éjszakákat virraszt.
Megtanultam adni, megtanultam félni,
Megtanultam csalódni, hinni és remélni.
Vesztettem néha el fontos embereket,
És vágytam rá párszor, hogy jobban szeressetek.


Sikerek, vidámság, boldog táncos léptek
Melyekért sok-sok hálával tartozom az égnek.
Hibázik az ember hibázok hát én is,
De akármit tettem én voltam az végig.
Nem öltök most maszkot, mert tudom, nem színjáték,
Egyszerűen csak élek, úgy, ahogyan nekem szép.
Régi dallam hangjának, nem hagyom, hogy ártson,
Szólok a DJ-nek, hogy újabbat játsszon.

Sokszor írtam verset másnak féltem is, hogy célt nem ér.
Csalódni is kellett párszor, hogy megtudjam mennyit ér.
Álmaimból valóság lett, minden, ami fontos az enyém,
Minden reggel arra kelek, hogy ismét van új remény.
A tükörben nem láthatom, a láthatatlan kincset.
Mégis tudom kiről szoktam lemosoni a sminket.

/saját vers/

Játssz még!

Aki nekem is játszod az élet dallamát

Kinek süketen fordít hátat a fél világ
Amíg zenére mozdul itt minden
A hangom, a léptem, a Föld
S amíg szerelmet táncolunk rá
Bármit látsz s bárhogy fáj
A hangszered össze ne törd!
Lehetsz szerelemisten vagy égre festett kép
Lehetsz maga a törvény vagy ember módra szép
Nekünk zene vagy igaz, de megfoghatatlan
Ki a világba életet tölt
És ha kevesen hallgatnak rá
Bárhogy bánt, bárhogy fáj
A hangszered össze ne törd!

Hogyha meghal a hang, ha nem játszol tovább
Ha a süketek birtoka lesz a fél világ
Ez az élet a Földről felszárad
És a Nap is gyászruhát ölt
Aki remélni tanítasz még
Bármit látsz, bárhogy fáj

A hangszered össze ne törd!
Akkor is játssz még, ha senki se érti,
Játssz még ha senki nem felel,
Játssz még ha senki se kéri,
Játssz még, ha senki sem érti,
hogy minek is játszol még!

Bátorság

"A bátorság nem a félelem hiánya,
sokkal inkább egy döntés,
hogy a félelemnél van, ami fontosabb.
Lehet, hogy a bátrak nem élnek örökké,
de aki óvatos, egyáltalán nem él."

Bátorság, talán az életben az egyik legszükségesebb dolog, hiszen mindenhez kell. Bátorság kell ahhoz, hogy valamibe belefogjunk, csináljuk, vagy befejezzük, hogy más emberekkel kapcsolatot alakítsunk ki, hogy megosszuk velük azt, amit egyedül képtelenek lennénk feldolgozni, csinálni vagy érezni. Nem lehet élni kockázat nélkül és sosem tudhatjuk előre, mi lesz a döntésünk következménye. Éppen ettől jó az egész, hogy nekünk kell irányítani, mi vonzzuk magunkhoz mindazt, ami a miénk. Sosem szabad meghátrálnunk, azért mert valamitől félünk, mert vannak nálunk szebbek, okosabbak. Legyünk akármilyenek is, ha van saját véleményünk, álmunk, célunk, akkor mi nem jegesmedvék vagyunk a hóviharban, mert nem hagyjuk a környezetünknek, hogy olyanná tegyen, mint amilyen ő. Az állatvilágban ez egy védekező mechanizmus, mert nekik az a céljuk, hogy elrejtőzzenek az ellenségük elől. Mi nem vagyunk állatok, ellenségeink pedig nyilván vannak, épp ezért ne olvadjunk be egy olyan világba, amit mások előre megteremtettek nekünk. Legyünk bátrak és vállaljuk fel magunkat. Nincs nagyobb kihívás ennél. A kezdeti kudarcok küzdeni tanítanak, mert semmi sem jön könnyen. De idővel elérsz oda, hogy nem számít, ki mit gondol rólad. Akkor ha lemosod a sminket, egy olyan ember néz vissza rád a tükörből, amilyen mindig is szerettél volna lenni. Bátor voltál és az álmaidat odaadtad valakinek, szerencsés vagy, mert ő nem törte össze és boldog, mert a környezeted Téged szeret, azt az embert, aki valójában vagy.

Velem is ez történt és megérte! :)

Érintő

"Bársonyos, tiszta és hideg,
Az égbolt felettünk remeg,
Sok bámész csillag minket néz,
Az ember alig érti meg.

Bár minden egész eltörött,
Létezik IGAZ és ÖRÖK!
De jól vigyázz, ha gondolsz rá,
Az ördög rögtön felröhög."

Boldog Karácsonyt!

Egy nap, amikor bezárnak a boltok, nem járnak a buszok és az emberek talán kicsivel jobban figyelnek egymásra. Karácsony. Sokaknak jelent sok mindent, remélem Nektek csak csupa jót és hasonlóképpen telik mint az én ünnepem. Békésen és boldogan. Hogy körülöttetek vannak a szeretteitek és az az egy, akit igazán szerettek és ott ünnepelhettek, ahol otthon érzitek magatokat. Hogy kerül étel az asztalotokra és nem fáztok. Remélem Ti, akik ezt olvassátok, minimum olyan boldogan ünnepeltek, mint én! Nem tudok egyebet kívánni, minthogy legyetek ezen a napon is vidámak, boldogok, örüljetek egymásnak és pihenjétek ki az elmúlt évet és maradjon bennetek az ünnep szeretete egész évben, mint a tűlevelek a szőnyegben ;)!

* _██_*。*./ \ .˛* .˛.*.★* *★ 。*
˛. (´• ̮•)*˛°*/.♫.♫\*˛.* ˛_Π_____. * ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •\.˛*./______/~＼*. ˛*.。˛* ˛. *。
*(...'•'.. ) *˛╬╬╬╬╬˛°.｜田田 ｜門｜╬╬╬╬ .
¯˜"*°••°*"˜¯`´¯˜"*°••°*"˜¯` ´¯˜"*°´¯˜"*°••°*"˜¯`´¯˜"*°

Boldog Karácsonyt Kedves Olvasóim! :)

Azért vagy itt

Megíratlan könyv vagyok sok-sok fehér lappal,
Festhetsz rám tiszta képeket,
Nincsen más jel rajtam, csak a bőröm furcsa rajza,
A tenyerembe írott üzenet.
Mesélj el engem, vagy szavalj, mint egy verset,
Énekeld belém az életet,
Fecsegj és kárhoztass, vagy hallgass rólam mélyen,
A dalok közti csendben is ott leszek,
Akár hiszed, akár nem hiszed.
Azért vagy itt, hogy mindent láss,
Hogy értsd a szót, olvasd az írást,
Azért vagy itt, hogy mindent megtanulj,
Hogy az égbe szállj, nehogy a porba hullj.

Séta a hóban

Felfoghatjuk így is ezt az egészet, amit sokan hívnak életnek :D. Kezdetben mindannyiunk élete egy olyan út, ami frissen hullott hóval van terítve, érintetlen, tiszta és ártatlan. Idővel utunk mások útjává válik és elkezdenek rajta sétálni az emberek. Van aki határozottan, van aki csak óvatosan, észrevétlenül lépked és van aki inkább másik utat választ. Mindenki, aki rálép az útra otthagyja a lábnyomát. Ezek a lábnyomok az emlékek és az érzések, lehetnek jók is rosszak is, de minden esetre vannak. A lábnyomok különbözőek, mindegyik jellegzetes egy egy emberre aki azt ott hagyta. Olyan dolgok ezek, amelyek nem csupán látszólag vannak jelen az életünkben, hanem befolyásolják is azt, olykor pedig gyökeresen megváltoztatják. Legyen ez a változás akár pozitív, akár negatív, minden egyes lábnyomnak jelentősége van. Minden ember mást és mást tesz hozzá az életünkhöz és mindenki mást vesz el. Természetesen egyszer elmúlik minden, a fájdalom, a boldogság, az élet. Elolvad a hó és vele együtt talán a lábnyomok is. Erre az útra már hiába lépkednek azok az emberek akik korábban elkerülték, hiszen nyomuk már nem marad ott, nem tesz hozzá és nem vesz el semmit az életünkből. Lesznek majd olyanok, akik várják, hogy újra essen a hó és ők lehessenek az elsők, akik ismét jeleket rajzolnak a hóba és ez a legszebb dolog a világon, hinni abban, hogy lesznek még hópihék és visszatérhet az a tiszta, érintetlen út, amin régen ők is szerettek sétálni.

Álmodni mernünk kell

Mikor gyermekek vagyunk, a felnőtt világ a cél.

Mi mindent hűen másolunk., nem értjük, mit miért?
És mi megtanultuk rég az összes csúf mesét.
Miért ne várjunk szebbet még?

Nem kell álmok közt élni.
Bár azt hiszem eddig már sok valóra vált.
Nem kell mindentől félni,
Álmodni mernünk kell még százezernyi új csodát.
Lehetsz sokszor fáradt, le sem hunytad még a szemed.
Maradj hat így ébren, mindig lásd, hol van helyed!

Igazán, őrülten, mélyen... (Truly, madly, deeply)

"I'll be your dream I'll be your wish I'll be your fantasy.
I'll be your hope I'll be your love Be everything that you need."

Annyi dal van bennem még

Annyi dal van bennem még,

Annyi szó, mit mondhatnék
Ami mélyen bennem él.
Álom szülte minden perc,
Ha szól a dal, és rám figyelsz
Mindig új reményt ígér.

Őszintén szólva...

A barátok talán arra valók, hogy figyelmeztessék egymást, mikor a másik valami hatalmas ballépést készül elkövetni. A mi esetünkben persze a "barátok" kifejezés nem mondható már helytállónak, de néhány évvel ezelőtt megismertem valakit, aki még nem ez az ember volt. Most megpróbálok ahhoz a fiúhoz szólni, akiről legmerészebb rémálmaimban sem feltételeztem volna ekkora gondolkodásbeli és érzelmi változást.

Igen , ez egy üzenet neked, mert hátha olvasod és eljut az agyadig, esetleg észhez térsz. Nem tudtam más módot találni, csak ezt, hiszen ha felhívnálak, vagy fel se vennéd, vagy végig se hallgatnád... Szóval hátha a fejedhez kapsz és észreveszed, kik akarnak neked jót. Természetesen nem először csalódtam benned, de az, hogy teljesen véletlenül a kapcsolatoddal egy időben szarsz rám, és a világra a "barátaiddal" együtt, az eléggé eltörpül a mostani terveid mellett. Ahogy ismerlek, ezek nem is a te terveid, na jó talán mégis... de hogy nem az álmaid az biztos. Azt gondolom, te nem cserélnéd el tervekre az álmaidat és nem mások életét akarod élni. Sokkal jobban kötődsz ahhoz, amid van... amid a kezdetektől megvan. Én csak annyira kérlek, hogy mérlegelj mielőtt döntesz... Ér e annyit bármi is, mint az, amit most eldobni készülsz? Üzenet vége.

A témával kapcsolatban természetesen ezelőtt is voltak gondolataim, hiszen rengeteg ember vesz körül, akik döntésképtelenek, befolyásolhatók és inkább egy mások által kitaposott utat járnak ahelyett, hogy megvívják a saját harcukat, akik inkább lelépnek, minthogy valahogyan megpróbálják meghálálni a törődést, amit kaptak. Nagyon sajnálom, hogy egy ilyen rossz dolognak kellett történnie ahhoz, hogy mindezt képernyőre vessem. A környezetemben lévő, fogalmazzunk úgy "alkalmazkodó" emberek közül talán senki sem áll hozzám olyan közel lelkileg mint a fenti üzenet címzettje. Az ember akit alig ismerek, az idegen, akit ismerni véltem. Valószínűleg tévedtem, de hatalmasat. Ráadásul változások is végbementek, természetesen mindkettőnk életében és ezek olyan messzire sodortak egymástól, hogy valószínűleg már nem értené meg a szavaimat sem és azt hinné bántani akarom, vagy rosszat akarok neki. Talán épp ebből a változásból eredően csalódtam most, amit őszintén szólva nem értek, hogy miért történt.
Összefoglalva, neked, aki bizonyára kívülálló vagy és lövésed sincs miről írtam ezt a bejegyzést, csak annyit fogadj meg, hogy ha vannak olyanok, akiknek valamit is köszönhetsz, akik szeretnek és támogatnak, vannak igazi barátaid és szüleid, akik egész életükben azon voltak, hogy neked mindened meglegyen, ha van otthonod, ahol valaki gondol rád, akkor senkinek ne add meg azt az örömöt, hogy tőlük elválasszon. Senkit sem kaphatsz vissza, de őket főleg nem.

my immortal

Kimondani is hihetetlen, hogy ez a harmadik születésnapod, amit már nem itt ünnepelsz és közel négy éve hagytál itt minket. Felfoghatatlan az is, hogy ez a szörnyűség miként befolyásolta az életemet, hogy mennyi mindenhez adtál erőt, azóta a rettenetes pillanat óta, mikor megtudtam, Te már többé nem jössz. Remélem létezik a Mennyország, mert ott a helyed, és remélem látsz mindent, amit az itt maradt emberek tesznek, remélem tetszik, amit látsz és ha nem is pont rám, de nagy részükre büszke vagy és egyszer majd rám is az leszel. Én neked köszönhetem azt a dolgot, amitől értelmet kapott az életem, valószínűleg ezt a dolgot egy élet is kevés lesz megköszönni, mégis igyekszem, hogy amit a fejlődés és a következő lépés érdekében teszek, méltó legyen arra, hogy azt mondhassam, Neked köszönhetem, Neked, aki számomra halhatatlan!