2013. dec. 31.

2013 mérlege


 2013 messze felülmúlt minden eddigi évet, most történt velem a legtöbb (jó) dolog, ez az elmúlt tizenkét hónap mondható a legemlékezetesebb évemnek… fura, vagy inkább örömteli, hogy minden évben ezt gondolom az Óévről.

De mi is történt, ami miatt ennyire jónak gondolom ezt az időszakot? 

Újév napján megfogadtam, hogy nem fogadok meg semmit idén sem. Elhatároztam, hogy egyetemre fogok járni, beadtam a felvételi kérelmet. Befejeztem a középsulit, elballagtam és miután átestem a bárányhimlőn is leérettségiztem, sikeres művészeti vizsgát tettem és elkezdtünk versenyezni C osztályban. Felvettek az egyetemre. Nyáron voltak életem legjobb bulijai, mint például a zánkai gólyatábor, koncertek, barátokkal eltöltött felejthetetlen esték, nyaralás, edzőtábor. Megismerkedtem Gáborral, akivel 4 hónapja alkotunk egy párt. Felköltöztem Budapestre, de mivel kollégiumot nem kaptam albérletkeresésbe kezdtem, így ismertem meg Kingát, fedőnevén Csepit, ő lett a lakótársam. Vele tévedtem el először szép hazánk fővárosában. Heni is emlékezetes alakja ennek az időszaknak, mert annak ellenére, hogy alig ismert minket önzetlenül segített nekünk a költözés „átmeneti” idejében. Volt egy nagyon emlékezetes gólyahajónk és gólyabálunk is, valahol a két esemény között pedig beléptem a „második X-be”. Átigazoltam egy versenytánc egyesületbe, ahol nagyon családias légkör fogadott és a szakmai oldalról is nagyon pozitív benyomás ért. Nem cseréltem táncpartnert, hittem benne, hogy közös munkánk vegyes párosként is eredményes lesz. Nem kellett csalódnom: táncoltunk országos bajnoki döntőben, klubközi döntőkben és az év utolsó versenyén felállhattunk a dobogó legfelső fokára. A karácsonyt a szeretteimmel töltöttem és fogjuk rá, hogy korcsolyázni is megtanultam. A tanulmányaim sem szorultak háttérbe, megvoltak a zh-k és az első vizsgám is. Sikerült leküzdeni az esetleges nehézségeket, köszönhetően a mindig segítőkész csoporttársaknak és természetesen a családom támogatásának. Sok minden változott, de sok minden nem. Az az év utolsó pár napját és az előszilvesztert azokkal a barátaimmal töltöttem, akikre évek óta támaszkodhatok, együtt örülnek velem ha pedig valami nem kóser akkor mindent megtesznek hogy minél előbb az legyen. Nincsenek sokan, de bennük még sosem kellett csalódnom. Csak néztem őket és azt kívántam, maradjanak mindig ilyenek!
2013 tehát korántsem volt egy unalmas év és ami a legjobb, hogy ez még mindig fokozható.




Ezzel az élménybeszámolóval kívánok mindenkinek nagyon emlékezetes szilveszter estét és holnaptól kezdve egy fantasztikus, boldog, sikeres és minden jóval teli újévet!!!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

*.*

"Csináld szenvedéllyel, vagy sehogyan!"- a mondat, amit meg kell fontolnod, mindegy mit csinálsz. Az érzés amit át kell élned, olyan gyakran amilyen gyakran csak lehet. A szenvedély nem más mint az az érzés amelytől teljes egészében átadhatod magad a "most"-nak, a jelen pillanatnak ami a leginkább számít.

Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál.