Már tudom, hogy nem az én bajom, hogy belátok az emberek álcái mögé és nem hiszem el a hazugságokat. Hogy nem kell emiatt rosszul éreznem magam, mert ez engem szolgál. Hogy nem kell és soha nem is kellett volna egyetlen pillanatra sem elfojtani a megérzéseimet, amik mindvégig az igazat jelezték. Már tudom hogy bízhatok bennük és ezáltal bízhatok saját magamban is. Tudom, hogy akkor leszek igazán erős, ha vállalom a felelősséget mindenért, amit teszek, mondok és érzek. Már tudom, hogy a szabadság nem az, hogy bármit megtehetek, hanem az, hogy nem kell megtennem, amit nem akarok. Már tudom, mi a bátorság, tudom, hogy senkivel sem kell ringbe szállnom és nincs semmim amit el lehetne venni tőlem. Már tudom, hogy nincs mitől félnem, hogy az elengedés nem azt jelenti, hogy nem szeretünk már többé. Ellenkezőleg. Már tudom, hogy a világ jóval több annál, amit láttat magából és hogy van néhány illúzió, amit jobb tetten érni mielőtt a saját valóságoddá válik.
Lehet hogy felnőttem, de az is lehet, hogy most vagyok csak igazán gyermek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése