Nem tart majd örökké az sem, ami most van.
Kicsúszik majd könnyen mit szorítasz markodban.
Vágyad minden iránt hamar szertefoszlik.
Nincsen kőbe vésve, ezek mind csak holmik.
Ha most hiányzik neked és hiába várod,
Holnap majd ő lehet a leghűbb barátod.
Ami most könycseppként gördül le arcodon.
Abból nevetés lesz, ha túl vagy a harcokon.
Nem tart majd örökké ha épp szomorú vagy.
Most esik az eső, majd felragyog a nap.
A mardosó bánat szivárvánnyá válik,
Felhők takarják el, s szellő zongorázik.
Ha most csak álmodod és Te magad sem hiszed,
Holnap ébren talál és majd továbbviszed.
Ami ma nem lett kész beteljesül holnap,
S az új napok mindig új hibákat hoznak.
Körbe ér majd minden nem kell tőle félni.
Merni kell tenni és szeretni, remélni.
A röpke pillanat majd túl hosszúra nyúlik
Csak egy szó mi vigasz, s intés is: "elmúlik".
(saját vers)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése