...ami eddig annyira fájt! :]
és most hosszú idő után érzem megint, hogy elég! Jövök rá ismét, hogy semmi sem olyan egyszerű az életben mint amilyennek kéne. Vagy talán mégis, csak nem akarjuk elfogadni. Egy biztos: egy élet van, egyetlen esély. Túl rövid és kevés, hogy beleférjen minden és mindenki. Szelektálni kell... kinek mi az érték. Az emberek megírják köcsöggyűjtő portálom két "lájkolás" között hogy mit gondolnak egymásról, hogy mit szeretnek egymásban... közben az egész nagy képmutatás. Ez kell itt az emberek többségének. Órákat csesznek el ilyen idiótaságokkal, ahelyett hogy értelmes dolgokat csinálnának. Kiírják hogy fáj a hajam de a kedvencem akkor is a családi állapothoz való kommentelés... x) Nem konkrétan a köcsöggyújtőből lett elegem, csak néha belegondolok emberek hozzáállásába néhány dologhoz, ami nagyon tud dühíteni.
Szerencsére ebben az önző köcsög rohanó világban még vannak emberek akikre számíthatsz. BÁRMIKOR. és persze bármiben :) Nagyon kellemes tapasztalataim voltak a héten, "nagyra becsülöm azt a barátomat aki talál számomra helyet a határidőnaplóban de még jobban azt, aki elő sem veszi a naptárát ha rólam van szó". És nem csak ezért, hanem mert eljött az a pillanat az életemben mikor változtatni akarok. Félretenni érzéseket és mindenkihez úgy állni ahogy azt megérdemlik. Legfőképp viszonozni az érdektelenséget illetve nem gondolni erre. ÉS úgy egyáltalán, nem gondolni semmire, nem reménykedni és nem várni semmit senkitől, ha ez lehetséges. Csak azokkal lenni és azokkal foglalkozni akik velem is. Elegem van a fájdalomból a kérdőjelekből a "talán"-okból. Csak annyira leszek ezentúl kedves mindenkivel, amennyire ők is velem... azt hiszem ez a lényege a változásnak. És van néhány ember aki megérdemli, hogy mindazt az érzést amit eddig másra pazaroltam most rázúdítsam és meg se bánjam. Értük élek én, mert ha nem lennének semminek se lenne értelme.
Legyél boldog, nem számít velem, vagy nélkülem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése