Az a fajta lány vagyok, aki hordaná egy srác pulcsiját azért, hogy érezhesse az illatát.
Ha jártál már a cipőmben, akkor tudod, hogy mennyit ér, mikor találsz Róla egy képet, egy tárgyat ami Rá emlékeztet, mikor eszedbe jut valami, amit egyből Vele szeretnél megosztani, mikor meghallasz egy dallamot, megérzel egy ízt, egy illatot, meglátsz egy színt, vagy egyszerűen csak becsukod a szemed, és Rá gondolsz. Rengeteget, a világon a legtöbbet jelenti ez. Nem kell ünnepl, mert minden perc szép együtt és minden pillanat öröm. Nem kell kiöltözni, smink sem kell, mert Neki így vagy szép, így vagy az az ember, akire szüksége van.
Ebben az önző, bunkó senkiházi világban, ahol senki senkire és semmire nincs tekintettel, nagyon nagy kihívás találni egy ilyen valakit, aki igazán és őszintén tud szeretni. Akinek fontosabb vagy talán még saját magánál is. Akivel ketten alkottok egy egészet. Igazi csoda. Hatalmas ajándék az élettől, amitől nem létezik szebb.
Akarsz-e futni, arany éjszakába futni velem?
A földre bukni és az égre nézni fel?
Akarsz-e adni árva csillagoknak szép neveket?
S nevetve hagyni, hogy a szél sodorja el?
Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd?
És arra nem gondolni, hogy meddig is tart?
Akarsz-e rám találni őszbe rohanó üres vonaton?
Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom?
Akarsz-e bújni, velem összebújni zord teleken?
És lángra gyúlni fázós, fehér reggelben.
A hóba írni édes titokból szőtt rejtjeleket,
Hogy szóra bírni más ne tudja senki sem.
Akarsz-e szánni, ha egyszer bánni kell a bűneidet?
Akarsz-e látni, ha lábam rossz utakra tért?
Az arcot látni, amivel megosztottad tükreidet.
Akarsz-e engem, aki csak ennyit ígért?
Ha jártál már a cipőmben, akkor tudod, hogy mennyit ér, mikor találsz Róla egy képet, egy tárgyat ami Rá emlékeztet, mikor eszedbe jut valami, amit egyből Vele szeretnél megosztani, mikor meghallasz egy dallamot, megérzel egy ízt, egy illatot, meglátsz egy színt, vagy egyszerűen csak becsukod a szemed, és Rá gondolsz. Rengeteget, a világon a legtöbbet jelenti ez. Nem kell ünnepl, mert minden perc szép együtt és minden pillanat öröm. Nem kell kiöltözni, smink sem kell, mert Neki így vagy szép, így vagy az az ember, akire szüksége van.
Ebben az önző, bunkó senkiházi világban, ahol senki senkire és semmire nincs tekintettel, nagyon nagy kihívás találni egy ilyen valakit, aki igazán és őszintén tud szeretni. Akinek fontosabb vagy talán még saját magánál is. Akivel ketten alkottok egy egészet. Igazi csoda. Hatalmas ajándék az élettől, amitől nem létezik szebb.
(és a pulcsi most is rajtam van:$)
Akarsz-e futni, arany éjszakába futni velem?A földre bukni és az égre nézni fel?
Akarsz-e adni árva csillagoknak szép neveket?
S nevetve hagyni, hogy a szél sodorja el?
Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd?
És arra nem gondolni, hogy meddig is tart?
Akarsz-e rám találni őszbe rohanó üres vonaton?
Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom?
Akarsz-e bújni, velem összebújni zord teleken?
És lángra gyúlni fázós, fehér reggelben.
A hóba írni édes titokból szőtt rejtjeleket,
Hogy szóra bírni más ne tudja senki sem.
Akarsz-e szánni, ha egyszer bánni kell a bűneidet?
Akarsz-e látni, ha lábam rossz utakra tért?
Az arcot látni, amivel megosztottad tükreidet.
Akarsz-e engem, aki csak ennyit ígért?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése