2010. dec. 17.

Köszönöm, hogy vagytok!

"A szeretet hiányát semmivel sem lehet pótolni, de a szeretet az, ami pótol minden mást."

Tegyük fel, hogy az életünk egy hosszú (de nem túl széles) poros út. Képzeljük rá erre az útra az embereket, akik az életünk részei. Kezdjük talán a szüleinkkel, akik az első lélegzetvételünk óta egyengetik a göröngyöket és próbálják megkönnyíteni a haladásunkat ezen az úton. Első körben nekik kell nagyon hálásnak lenni szerintem, azért amit tesznek. Hogy mikor önhibánkból, vagy azon kívül elesünk felsegítenek és hogy egy másodpercre sem veszítik el a belénk vetett hitet. Nekem ha egyszer gyerekem lesz, remélem úgy lát majd mint ahogy most én a szüleimet. Aztán a szülő-gyerek kapcsolathoz hasonlóan szoros kötelék, a testvéri szeretet. A tesók, akik látszólag azért vannak, hogy egymás agyára menjenek valójában az élet nagy ajándékai. Rájuk felnézhet az ember, tanácsot, segítséget kérhet tőlük és elmondhatja nekik a legőszintébb véleményét.
Az út szélén időről időre embereket látunk felfelé mutató hüvelykujjal. És képzeljétek csak! Ezek az emberek nem "lájkolják" (hehe aláhúzta ;) ) amerre megyünk, csak jelzik; vágynak rá, hogy valakivel folytathassák az utat. Tőled függ kinek adod meg a lehetőséget, hogy csatlakozzon hozzád. Kit mennyire engedsz közel. Így alakulnak ki az ismeretségek majd ebből a szerelmek, az igaz barátok, a kedves ismerősök, az ellenségek és mindenki, akik befolyásolják az életet, a magadról másokról és a világról alkotott képet. Én úgy gondolom, sosem tudhatod, ki mit tesz hozzád, kinek mit köszönhetsz majd ezért egy esélyt mindenki megérdemel. Vannak akik eljátsszák az esélyt és vannak akik jól használják fel. Hozzájuk a továbbiakban erős láncok kötnek, amik sokkal erősebbek annál, hogy az idő, a távolság, a rohanás vagy bármi más elszakítsa. Becsülj meg mindenkit aki melléd szegődött! Vedd észre, hogy mi mennyit ér! Rohanj a pénz után, dolgozd ki a beled, de emellett Soha de Soha ne hanyagold el azokat akiket fontosnak tartasz! Rájuk mindig szakíts időt! Éreztesd velük amit gondolsz róluk! Különben honnan tudják? Vigyázz rá, hogy a köteléket ne téphesse szét semmi, ne rágják meg olyan férgek mint a harag vagy bármi más! Oszd szét a szeretet, az élet szépségeit, az általad értékesnek tartott dolgokat mindenkinek aki rálépett az utadra és ott maradt! Hidd hogy ez nem véletlenül történt! Bizonyítsd be a csodák létezését, segíts felfedezni azoknak is akik nem hisznek benne! Tartsd szem előtt hogy minden embernek egyformán kijár a szeretet! Ha kicsit részre hajló leszel, az érthető. Mindenki ismer olyan embereket, akik valamiért többet jelentenek másoknál. Kivételesek. (nekem ŐKilyenek) Ők nem csak hogy ráléptek az útra, hanem otthagyták a lábnyomukat is. Egy életre.

3 megjegyzés:

  1. jaj, istenem! ez annyira szép. nagyon tetszik. olyan... hihetetlenül igaz. :)

    VálaszTörlés
  2. tényleg nagyon szép :')
    grat! (:
    Manó voltam

    VálaszTörlés

*.*

"Csináld szenvedéllyel, vagy sehogyan!"- a mondat, amit meg kell fontolnod, mindegy mit csinálsz. Az érzés amit át kell élned, olyan gyakran amilyen gyakran csak lehet. A szenvedély nem más mint az az érzés amelytől teljes egészében átadhatod magad a "most"-nak, a jelen pillanatnak ami a leginkább számít.

Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál.