2012. máj. 6.

Most


Türkizkék égen sehol sincs egy felhő, 
Nem érinthet más, csak a simogató szellő,
Huncut kis napsugár, izgága fűszálak.
Boldogan fordítok hátat a világnak.

Lehunyt pilláim, ha nem hoznak álmot,
Bezárt ajtók előtt, ha hiába állok,
Sötét félhomályban ez ad nekem erőt.
Nyári napsugárként képzelem a jövőt.

Pillanatnyi vágy vagy... játékos kis álom,
Eltévedt érintés, egy magányos vállon.
Ne várd a választ, úgyis csak a csend felel,
Nem kérek semmit, csak legyél itt közel.

/saját vers/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

*.*

"Csináld szenvedéllyel, vagy sehogyan!"- a mondat, amit meg kell fontolnod, mindegy mit csinálsz. Az érzés amit át kell élned, olyan gyakran amilyen gyakran csak lehet. A szenvedély nem más mint az az érzés amelytől teljes egészében átadhatod magad a "most"-nak, a jelen pillanatnak ami a leginkább számít.

Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál.