2012. máj. 24.

i remember!

És megcsókolt. Minden ok, előzmény és magyarázat nélkül. Megtette azt, amire az első áttáncolt éjszaka óta vártam. Abban a pillanatban megállt az idő, elhalkult a zene, elhalványultak a fények. Kicsit minden rólunk szólt. Nem érdekelt, csókol e még, mert akkor abban a pillanatban engem csókolt. Azon az estén éreztem igazán milyen az, amikor nem számít mi volt, vagy mi lesz. Az a csók, az a pillanat csakis az enyém és ha erre gondolok még mindig mosolyra húzódik a szám.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

*.*

"Csináld szenvedéllyel, vagy sehogyan!"- a mondat, amit meg kell fontolnod, mindegy mit csinálsz. Az érzés amit át kell élned, olyan gyakran amilyen gyakran csak lehet. A szenvedély nem más mint az az érzés amelytől teljes egészében átadhatod magad a "most"-nak, a jelen pillanatnak ami a leginkább számít.

Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál.